V. E. Schwab – Gallant

„Az otthonunkat magunk választjuk.” Az otthon fogalma általában melegséggel tölti el legtöbbünket, elvégre ott vagyunk biztonságban, szeretteink körében, ahol önmagunk lehetünk. Ám nem mindenkinek adatik meg, hogy élvezhesse eme kiváltságokat, hiszen sok esetben félelemmel, fájdalommal, magánnyal töltődik fel ez a fogalom. De mi van abban az esetben, ha egyáltalán nincs lehetőségünk egy falakkal védett menedéket magunkénak tudni? És legfőképpen akkor, amikor a világ átgázol rajtunk, hiszen olyan szürkék vagyunk, mint a hétköznapok. V. E. Schwab – Gallant című dark fantasy regénye egy olyan leányról szól, akinek nem adatott meg a szeretett család és a biztonságos otthon lehetősége....

bővebben

Babarczy Eszter – Apám meghal

„Néha el kell veszíteni valamit, hogy megnyerhess valami mást.” Ezt a könyvet a Merítés-díj Olvasókör januári kibeszélőjének alkalmából választottam most, bár alapvetően is a radaromon volt. Tavaly már volt szerencsém egy témakörében igen csak hasonló kötethez, szintén a fent említett esemény okán (Bánki Éva – Apjalánya), ahol egy nagyon személyes légkörben teremtettük meg múltunk és jelenünk vonalvezetésén át a regény üzenetét, vallomását. Valami hasonlóra számítok most is, bár ahogy nincs két egyforma történet, úgy beszélgetés sem. A kötet mindazonáltal valami olyan letargiába rántott kezdetben, amit nem igazán éreztem komfortosnak, ezért csak kétszeri nekifutásra tudtam...

bővebben

Bánki Éva – Apjalánya

„Hiszen mindig lehet olyan törvényeket hozni, amelyek a kirekesztést elfojtják, de olyan szabályt még senki sem talált ki, aminek nyomán az emberek hinnének egymásban." Mit adhat számodra az az emlék, amelyben édesapád homlokát ráncolva néz előre és szemei valahol a messzeségbe kémlelnek? Vajon foglalkoznod kell-e a felmenőid könnyeivel, amelyeket letűnt korok fakasztanak arcukon? Esetleg fontos-e megértened, hogy szüleid hibáinak és jó döntéseinek összessége vagy jelenleg? „Hiszen nem biztos, hogy az ember a történelem főszereplője. Meglehet, az ember uralma a természet fölött csak valami tévedés, Isten eredetileg nem is ilyen világot akart… csak kicsúszott a kezéből a teremtés,...

bővebben

Mán-Várhegyi Réka – Vázlat valami máshoz

„(…) már rengetegszer elmeséltem ezt a történetet, kezdem azt hinni, hogy nem is igaz.” Nem tagadom, hogy elsősorban azért vettem meg ezt a könyvet, mert rajta volt az egyik Merítés-díj Széppróza listán, másodsorban viszont érdekelt, hogy mi a közös négy középkorú nőben, akik teljesen eltérnek egzisztencia, foglalkozás és életvitel tekintetében. Nos, a választ megtaláltam, bár nem egészen erre számítottam. Mán-Várhegyi Réka – Vázlat valami máshoz című könyve 2022-ben jelent meg a Magvető Kiadónál. A kötet négy nő életébe enged betekinteni, így tulajdonképpen ennyi részre is bontható a kiadvány. Hogyan könnyíti meg életünket az asszertív kommunikáció? Felkészülés a katasztrófára Néma...

bővebben

Kalapos Éva Veronika – Ezek voltak az apák

„Amit a szó el nem mondhat, itt van egy szál virágban.” Őszinte leszek, dühös vagyok, nem kicsit, hanem nagyon. Ennek két oka van, az egyik természetesen nem a könyv hibája, csak kiváltotta belőlem, mégpedig a gyerekkorom hasonlóságát mutatta meg, tükröt tartott elém, bár hála égnek csak bizonyos szegmenseiben egyezik a velem történtekkel. A másik okom viszont már teljes egészében a történethez köthető, ez pedig a befejezés elvarratlansága. Nehéz másképpen megfogalmazni, mivel olyan érzésem van, mintha a kötetet befejezetlenül hagyták volna. Ritkán akadok fenn ilyen apróságokon, de ez most borzasztóan kiborított. Őszintén szólva, fel vagyok háborodva… Kalapos Éva Veronika író,...

bővebben

Erdős Zsuzsanna – Király Anikó – Palacsinta éjfélkor

„A kétkezi munka erősíti a jellemet.” Tudsz főzni? Szereted a palacsintát? Te is inszomniában szenvedsz? Nos, ha bármelyikre is igennel feleltél, akkor a mostani regény neked íródott, bár kissé talán furcsán hangozhat mindez, hiszen az első két kérdés még passzolhat éppen egymáshoz, de az alvászavarnak mi köze az ételekhez és a könyvhöz, merülhet fel benned a nagyon is jogos kérdés. Erre pedig egyértelműen a történetben kell keresni a választ. De kezdjük az elején. Adott két különleges szerző, akik gondoltak egyet és megálmodták számunkra a Palacsinta éjfélkor című ifjúsági regényt. Eme kötet 2024-ben jelent meg a Menő Könyvek Kiadónál. A két főszakács, akarom írni szerző, pedig nem...

bővebben

Juli Zeh – Újév

„Ráncos a hegyek bőre, a ráncokban árnyékok laknak. Mintha az éjszaka ott várakozna a minden esti bevetésre. Hat körül a sötétség majd előkúszik a mélyedésekből, és meglepően rövid idő alatt betakarja a szigetet.” Nem tudom, hogy ti miképpen vagytok ezzel a szemlélettel, miszerint vannak olyan könyvet, amelyeket pont a megfelelő időszakban veszünk kézbe. Illik a hangulatunkhoz, esetleg olyan témakörben mozog, amely nagyon is aktuális az életünkben, esetleg olyan fontos üzenetet ad át, amely megváltoztat bennünk valamit. Én nagyon hiszek ebben és most is csak megerősített hitemben eme kisregény olvasása. Juli Zeh – Újév című regényét a Typotex Szépirodalmi Olvasókör okán vásároltam...

bővebben

Hoffmann Kata – Megsebzett gyermekkor

„[…] a gyermek bántalmazása mindkét szülő felelőssége – az a fél éppúgy felelős, aki hagyja, mint aki elköveti.” Hogy őszinte legyek, nem ez az első és nem is az utolsó olyan könyv, amely a gyermekkor árnyékos oldaláról beszéli el különböző szempontokra építve üzenetét. Manapság kis hazánkban is egyre többször kerülnek terítékre a közéleti szereplők vagy éppen komoly posztokat betöltő hivatali személyek ellen folyó nyomozások fiatalkorúak bántalmazásának kapcsán, ám a legtöbb esetben, amíg friss a hír, felháborodást kelt, majd szép lassan feledésbe merül. Pedig ezek a személyek számos gyermeknek okoztak és okoznak olyan mély traumákat, amelyek kihatással lesznek felnőttkori életükre...

bővebben

Julie Otsuka – Buddha a padláson

„Még mindig látom a lábad nyomát a folyóparti sárban.” Valószínűleg sajátos hiányosságomat fedem fel azzal, ha bevallom őszintén, hogy eddig igen kevés könyvet olvastam az 1900–as évek elején történő amerikai japán deportálásokról. Természetesen volt némi ismeretem és anno történelem órán is tanultunk pár mondatban róla, de különösebben nem foglalkoztatott az emberiség sötét múltjának eme periódusa. Azt valószínűleg le sem tagadhatnám, hogy az I. világháború nem különösebben köt le, én valahol elvesztem a II. világháború eseményeiben, főleg egy genocídium történelmi mozaikdarabjában, ahonnan valahogy nem lelem a kiutat. Annyi szörnyűségről olvasok így is, hogy sokszor alig tudom...

bővebben

Layla Martínez – Szú

„[…] nem könnyű elpusztítani, amit az ember magában, legbelül hordoz.” Az otthon fogalma, számotokra mit jelent? Egy helység, ahol leéled az életed javát vagy ott vagy otthon, ahol a szeretteid élnek? Nehéz ezekre a kérdésekre őszintén felelni és talán az évek alatt változik is az erről kialakított nézőpont, ám bárhova is essen ez a fókusz, a szívünk és lelkünk egy darabkáját otthagyjuk. Layla Martínez (1987) spanyol származású író, újságíró, aki Szú című debütáló kisregényében egy részben igaz történetet elevenít meg a lapokon. A regény fókusza elsődlegesen a nőkre helyeződik, jobban mondva négy generáció asszonyaira. Hazánkban 2024-ben a Jelenkor Kiadónál jelent meg Várnai Gina...

bővebben

« Régebbi bejegyzések