Turbuly Lilla – Kész cirkusz!

„Valahogy könnyebb elmondani a dolgokat egy idegennek. Nem kell félni, hogy valaki megsértődik, vagy máshogy érti, amit róla mondok, mint ahogy én gondolom.” Gyermekkorunkban a cirkusz mindig valami varázslatos hellyé válik a sok fényével, a porondon megjelenő mester felkonferálásával és az egzotikus vadállatokkal. Hogy ez a bűvös hatás a levegőben repkedő vagy éppen kötélen táncoló emberektől vagy talán azoktól a betanított állatoktól van, amelyek követik idomáruk parancsait, nem tudom megállapítani, de az biztos, hogy gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt egy remek program. Turbuly Lilla mostani ifjúsági regényében megismerkedünk a cirkusz hátterével is, bepillantást engedve abba,...

bővebben

Gimesi Dóra – Amikor mesélni kezdtek a fák

„– Az Atlanti-óceánban, pont a közepén, van egy sziget. Ezen a szigeten laknak mind a kivágott fák, a félbemaradt mesék, az esőtől elmosott rajzok. Egész nap ott ülnek a tengerparton, fagylaltot esznek és rablórömiznek.” Néha úgy érzem, hogy igazán szerencsés vagyok, amiért két Merítés-díj kategóriában is zsűritag lehetek, mert ezeknek köszönhetem, hogy elém kerülnek olyan könyvek, amelyek a szívem legmélyéig hatolnak és nem eresztenek. Jelen esetben a 2024-es listánkon találtam rá Gimesi Dóra – Amikor mesélni kezdtek a fák című mesekönyvére, amely idén jelent meg a Pagony Kiadó gondozásában. A szerzőről érdemes tudni, hogy valószínű egy tündér, csak álcázza magát, hiszen aki...

bővebben

Nagy-Miklós Péter – Anyák népe

„Egy gyerek nézőpontjából viszont a kis dolgok is nagynak számítanak […].” Kérem szépen, ezekért a történetekért vallom a mai napig is azt, hogy magyar szerzőtől olvasni nemcsak bátorság, hanem kötelesség is bizonyos mértékben. Megértem persze azon olvasókat is, akik azt vallják, hogy a hazai könyvek közül sok az „elcsúszott”, de amikor ilyen kincsekre bukkanunk, akkor szerintem eltörpülnek azon olvasási élmények, amelyek zsákutcába vezettek. Először is állítom, hogy ahogy nincs hibátlan ember, úgy tökéletes könyv sem létezik, ám akadnak olyan írások, amelyek első próbálkozásra is nagyot üthetnek, és erre itt a bizonyíték. Nagy-Miklós Péter a hazai rock zenei élet egyik különleges...

bővebben

Rojik Tamás – Holdezüst és éjsötét

„A jó mindig elnyeri méltó jutalmát, a herceg a hercegnőt, a szegény legény a fele királyságot, a gonosz a büntetését, így van kitalálva, amióta világ, a világ.” Imádom az olyan történeteket, amelyek a mesékre jellemző motívumokat, fogalmakat tartalmaznak, és ez a mostani kötetre is igencsak jellemzőnek bizonyult. Számos klasszikus mesét fedezhetünk fel, amelyek gyermekkorunkban oly csodássá tették az estéket, amikor szüleink hangjára hajtottuk álomra fejünket. Hiszen ki nem akart sárkányok hátán repülni, megmenteni a hercegnőket vagy éppen a daliás hercegre várni? Én bár kislánynak születtem, mindig is harcolni akartam, ezért lovagnak képzeltem magam és a legmerészebb csatákban...

bővebben

Pálmai-Lantos Éva: Andalúz örökség

„Néha elég huszonnégy óra, hogy összeomoljon egy egész életnyi illúzió.” Nem tudom, hogy ismeritek-e az érzést, amely szinte évről-évre egyre gyakrabban átjár: amikor befejezek egy regényt, szinte kiüresedem általa és képtelen vagyok megfogalmazni róla a véleményemet. Így jártam ennek a történetnek az olvasása után is, hiszen több hónapja is megvan már annak, mikor forgattam lapjait, ám csak most tudom szavakba önteni mindazt az élményt, amelyet kaptam általa. Pálmai-Lantos Éva egy olyan szerzői álnév, amely két olyan személyt takar, akik az irodalom más – más szegmensében tevékenykednek, ám most mégis közös történetet álmodtak meg olvasóiknak. A közös érdeklődésnek köszönhetően –...

bővebben

Böröczki Csaba – Salomé nem szeret senkit

„Végül is azzal kell lenni, aki megbecsül.” Az idő egyre csak telik, néha szinte pillanatoknak érezzük a napokat, heteket és bizonyos szinten az éveket is. A gyermeki varázs hamar megkopni látszik miután átléptük a felnőttek világához tartozó küszöböt és bár mindannyian más-más életet élünk, a végére ugyanoda fogunk kikötni. Legyél nő vagy férfi, fiatal vagy hosszú évek porától megkopott kabátban szemlélődő idős lélek, mindig attól függ a boldog, igaz vég, hogy milyen hittel és cselekedettel jártad végig a rád szabott utat. A mostani olvasmányom is egy egészen friss aspektusból mutatja be, - egy ötvenes forma férfi szemszögén keresztül – a létezés és elmúlás, a valóság és látszat...

bővebben

Kollár Betti – Kosársuli

„Nem gyengeség megosztani másokkal a fájdalmunkat és keserűségeinket. Erre vannak a barátok.” A sport mindannyiunk életében fontos szerepet játszik. Kinek ifjú korában véget érnek a nagy sportoló „álmai”-legyenek pozitív vagy negatív töltetűek-, míg másoknak csak akkor kezdődnek igazán. A testnevelés órák már az óvodás korban szépen lassan belesimulnak a mindennapi életünkbe, hiszen, akár tetszik, akár nem ki kell menni és a többiekkel együtt elvégezni a kiszabott feladatokat. Az iskolában is szépen lassan mindennapossá válnak ezek az órák, és komoly megmérettetéseknek kell megfelelni. Való igaz, hogy nem mindenki szereti, sőt olyanok is akadnak, akik inkább máshol...

bővebben

Gregus Gábor – A gyilkos tündérek városa

„A tekintet, a lélek tükre még csodával sem módosítható.” Az első gondolat, amely hirtelen eszembe jutott, hogy mégis miért gondolják a legtöbben azt, hogy a hazai szerzők nem érnek fel a határokon túli, más népek gyermekeként felnővő nagy nevű írókkal. Mert igen, sokszor nem tökéletes, amit olvasunk, ráadásul ahány lélek, annyi üres vásznat kapunk, amelyre az aktuális alkotó felfesti majd könyvének rejtelmeit, de ehhez kell az olvasó fantáziája is és e kettőségből bontakozik ki végül az olvasási élménynek is hívott véleményezés. Jelen pillanatban azt gondolom, hogy nagyon izgalmas egy magyar szerző regényét kézbe venni és igen, én bátran nyújtom üres vásznamat,...

bővebben

Jan Kuntur – Budapest, te újraélesztettél

„Vár csigaháza a Holló-kő a sárga szoknyája aljára palóc keresztszemessel hímzett babafalu felett” Őszintén szólva cseppet zavarban vagyok, ugyanis ezt a kötetet vagy négyszer olvastam szinte egymás után. Ennek a többszöri olvasásnak az az oka, hogy bár hatalmas lelkesedéssel álltam neki az olvasásnak, rendre mindig más értelmet kapott az adott szöveg. Gondoltam először arra, hogy az én hangulatomtól függhet ez a változatosság, de végül arra jutottam, hogy a kötetben kell keresni erre a kérdésre a választ. Jan Kuntur permi születésű orosz költő, aki ebben a könyvében kis hazánkat vette górcső alá. Hogy mi vesz rá egy más nemzetiségű alkotót arra, hogy hazánkról írjon? Nos, erre a...

bővebben

Ecsédi Orsolya – Sárkányugatás

„Kockázat nélkül nincs győzelem!” Nem tudom ki, hogy van vele, de számomra vannak olyan szerzők, akikről váltig állítom, hogy tőlem a vasalásról is írhatnának könyvet, de bizony én el fogom olvasni és valószínű nagy kedvenc lesz. Nos, nem árulok zsákbamacskát azzal, hogy a mostani kötet szerzője a fent említett kategória számomra. Már alig vártam, hogy megérkezzen a rendelésem és kézbe vehessem a regényt. Ecsédi Orsolya írónő neve számomra egyet jelent a kellemes, tartalmas és sírósan nevetős szórakozással, elvégre eddig több alkotását is volt szerencsém olvasni – igen bevallom, az összes történetét kézbe vettem és valamennyi nagy kedvencem évről évre. Nagyon szeretem...

bővebben

« Régebbi bejegyzések