„Végül is azzal kell lenni, aki megbecsül.” Az idő egyre csak telik, néha szinte pillanatoknak érezzük a napokat, heteket és bizonyos szinten az éveket is. A gyermeki varázs hamar megkopni látszik miután átléptük a felnőttek világához tartozó küszöböt és bár mindannyian más-más életet élünk, a végére ugyanoda fogunk kikötni. Legyél nő vagy férfi, fiatal vagy hosszú évek porától megkopott kabátban szemlélődő idős lélek, mindig attól függ a boldog, igaz vég, hogy milyen hittel és cselekedettel jártad végig a rád szabott utat. A mostani olvasmányom is egy egészen friss aspektusból mutatja be, - egy ötvenes forma férfi szemszögén keresztül – a létezés és elmúlás, a valóság és látszat...

Böröczki Csaba – Salomé nem szeret senkit
bővebben