“Olyan korban élünk, amikor a hajók bele tudnak siklani az univerzum átlátszatlan hajtásaiba, majd elvitorláznak az idő peremét megülő hullámokon. Elő tudunk állítani izomszövetet, és a szálakat új végtagokká csévézhetjük. Egész kontinenseket törhetünk darabokra egyetlen YonSef robbanószerkezettel. Az élet megváltozott, de az értelmetlen kegyetlenségre való képességünk nem. Akármennyit is panaszkodtam amiatt, ahogy a szüleim diktálták a szabályokat, tudom, hogy kiváltságos gyerekkorom volt. Habár ritkán nevettünk, a családom sosem nélkülözte az ételt vagy a biztonságot. Nem szerettem régi otthonomat az állomás Sasfészkében, azonban nem vitathatom, hogy megfelelt az otthon...
On Sai – A gyógyítók
„A világ úgy működik, ahogy működtetjük. Nem egy kőomlás, ami maga alá temet, hanem egy út, amit te is, én is építünk.” Előre is elnézést kérek a következő, kissé túlfűtött, rajongói hisztimtől, de képtelen vagyok magamban tartani. Javaslom, akit zavar egy bekezdéssel haladjon tovább! Köszönöm! OMG! Cseppet-sokkos állapotban vagyok, ráadásul ismételten függővéget kaptam. Mégis, hogy lehet így befejezni egy történetet? Arról már nem is beszélve, hogy közel húsz alkalommal olvastam az első két részét a Vágymágusok sorozatnak, és kisebb olvasási válságon estem át minden ilyen élmény után. Most mégis mit olvassak, ami felemel és nem hagy ebben a kétségbeesésekkel teli...
Szőke Szabolcs – A bácsi zenél
„Jobb saskeselyűként egy csonttal beérnem, mint nagy lakomákra senkikhez betérnem; jobb árpakenyéren, mintsem mocskolva magam, élősdi gyanánt senkik táljából élnem.” Omar Khajjám (Halasi Zoltán fordítása) Hosszú évek óta figyelem, ahogy Budapest szívében, a Nyugati pályaudvar környéke egyre jobban megtelik olyan személyekkel, akik a társadalmi kasztok alsó szintjén lézengenek. Sokuk kéregetéssel vagy éppen ármányos valótlanságokkal ámítják a járókelőket, mások valóban személyes tragédiáik nyomásától fulladozva lépnek eme nehéz sors útjára, bízva abban, hogy az aznapi kenyérre és tejre valót a járókelőkben mélyen rejlő empátia segítségével megkereshetik. Nem tudom, hogy ki...
Mészöly Ágnes – Barni titkos barátai
Sok mesekönyv születik mostanában valamilyen témakör érzékenyítése címén, ahol az adott korosztály behatóbban megismerheti a tematikát és még jól is szórakozik közben. A mostani kötet is hasonló szándékkal íródott, mégis alapvetően különleges. Mészöly Ágnes szerző nevét valószínű, hogy már nem kell bemutatnom, elvégre, aki olvas gyermek- vagy ifjúsági irodalmat, annak az írónő valamely alkotása már kezébe kerülhetett, hiszen az alkotó otthonosan mozog a kisebb és nagyobb olvasók világában egyaránt. Hogy csak egy-két példával éljek, ilyen a Levendula című mesesorozata vagy a Darwin-játszma című ifjúsági regénye. Barni titkos barátai című mesekönyve 2022 egyik újdonsága,...
Eddie Jaku – A világ legboldogabb embere
„Ha az ember szerencsés, van elég pénze és szép háza, akkor megengedheti magának, hogy segítse azokat, akiknek nincs (…) Erről szól az élet. Hogy megosszuk másokkal a jó szerencsét. (…) nagyobb öröm adni, mint kapni, és hogy az élet fontos dolgai (a barátok, a család, a jóakarat) sokkal értékesebbek a pénznél. Az ember többet ér, mint a bankszámlája.” A mostani értékelésem ismételten nehezen „született” meg, mivel ebbe a témába rövid időn belül immáron harmadik alkalommal voltam „kénytelen” beleélni magamat. Elmondhatom, hogy igazán szerencsés vagyok, elvégre csak bele kellett helyezkednem egy rövidebb időre az emberiség egyik legsötétebb időszakában játszódó eseményekbe,...
Gregus Gábor – A gyilkos tündérek városa
„A tekintet, a lélek tükre még csodával sem módosítható.” Az első gondolat, amely hirtelen eszembe jutott, hogy mégis miért gondolják a legtöbben azt, hogy a hazai szerzők nem érnek fel a határokon túli, más népek gyermekeként felnővő nagy nevű írókkal. Mert igen, sokszor nem tökéletes, amit olvasunk, ráadásul ahány lélek, annyi üres vásznat kapunk, amelyre az aktuális alkotó felfesti majd könyvének rejtelmeit, de ehhez kell az olvasó fantáziája is és e kettőségből bontakozik ki végül az olvasási élménynek is hívott véleményezés. Jelen pillanatban azt gondolom, hogy nagyon izgalmas egy magyar szerző regényét kézbe venni és igen, én bátran nyújtom üres vásznamat,...
Katherine Arden – Apró terek
„Az ember (…) nem retteghet túl sokáig anélkül, hogy egy idő után nevetni vagy sírni ne kezdjen.” Huh, egy mély sóhaj tört most fel bennem, pedig már több órája fejeztem be a könyvet. Kellett pár óra, amíg megemésztettem az olvasottakat, de igazán azért húztam az időt értékelés előtt, mert úgy éreztem, hogy nem vagyok teljesen biztos az dolgomban. A legtöbb esetben hamar megszületik a döntésem, miszerint szerettem vagy éppen ellenkezőleg, nem kedveltem meg az adott történetet, de vannak bizonyos könyvek, amelyek kifognak rajtam és ez történt most is. Ennek apropóján elgondolkodtam, hogy azért vagyok bizonytalan, mert nem a korosztályomnak szól és mégis tetszett, vagy azért,...
Stiglincz Milán – Kincskeresés Nagymaroson
Manapság egyre több olyan könyv lát napvilágot, amely valamely formában segíti a kisebb gyermekeket, hiszen, mint már sokszor említettem, szórakozva jó tanulni. A mostani könyvünk is egy ilyen célból íródott, amelyben szavakat szótagolni, szókincseket gyűjteni és egy sor érdekes kalandot átélni hivatott az olvasó. A Móra Kiadó új sorozatot indított Már tudok olvasni címmel, ahol olyan szerzők alkotásait vehetjük kézbe, akik elsődlegesen segítik a gyerekek szókincsfejlődését és műveik olvasásfejlesztésre is kiválóak. Ezekről a könyvekről itt tudsz meg többet. Stiglincz Milán - Kincskeresés Nagymaroson című könyve 2021-ben jelent meg a Móra Kiadó gondozásában. A...
Andy Weir – A Hail Mary-küldetés
“Az evolúció irdatlan hatékony tud lenni, ha pár milliárd évig hagyod, hogy végezze a dolgát.” A második világháborút követő bő 70 esztendő páratlan hosszú béke korszakát hozta el a világ fejlettebb részein, egy-két kisebb-nagyobb konfliktustól eltekintve. Talán a közvetlen életveszély tartós hiánya vagy talán az éghajlatváltozás fenyegető veszélye miatt, de a szórakoztatóipar katasztrófákra épülő ágazata rendíthetetlen népszerűségnek örvend és látszólag sosem fogy ki a kreatív ötletekből. Volt már itt zombiapokalipszis, meteorbecsapódás, óriásvulkán, Godzilla, a mágneses pólusok megcserélődése vagy cápákkal teli tornádó, a lista végtelen. Mostani könyvünk azonban előállt egy új,...
Grecsó Krisztián – Vera
„A dolgok egymásból következnek, mintha dominók dőlnének el hosszú, egyenes sorban, minden lépés magában ártatlan és kikerülhetetlen.” Nem sűrűn fordul elő velem, hogy egy szerzővel több felületen is, számtalan formában találkozom, gondolok itt elsődlegesen a különböző hírportálokra, közösségi oldalakra, de bizony a mostani író nevével így jártam. Évek óta figyelem kisebb-nagyobb lelkesedéssel az alkotó megjelenő könyveit, de egyszer sem akartam kézbe venni. Semmi ellenérzésem nincs, egyszerűen nem éreztem azt a vonzást. Ezt most megtörtem, ugyanis utazókönyvként útjára indult eme kötet és úgy döntöttem, hogy teszek vele egy próbát. De először is köszönöm, hogy olvashattam és...
