Madarász Éva – Tiszavirágok

„Tudtam, hogy előbb-utóbb ráérzel. Arra, amire én is, nagyjából ennyi idősen: hogy a természet a legjobb dolog, ami körülvehet bennünket.” Nem is tudom, hogy igazán mire számítottam, amikor kézbe vettem ezt az ifjúsági regényt. Már olvasás előtt is hallottam róla, hogy kalandos és fontos témája a környezetszennyezés, de valahogy másra számítottam. Hiszen erről a témáról ugyan nem lehet eleget beszélni, olvasni, hallani, ám ha ez ráadásul egy igazi kalandos történettel párosul, emészthető formában elképesztő fordulatokkal tarkítva, akkor szinte mi magunk is környezetvédőkké válunk. Madarász Éva írónőtől még 2021-ben volt szerencsém kézbe venni Hullámvasút című alkotását, amelyet...

bővebben

Kiss Judit Ágnes – Tujaszörny és Nyírfakobold

„Ki nem testvér, de jót tesz, mind barát.” Egyre jobban úgy érzem, hogy az idei 2024-es Merítés-díj Gyermekzsűri listánkon tobzódnak a jobbnál – jobb mesekönyvek. Ráadásul rendkívül eredeti és fantáziadús ötletek mutatkoznak meg, amelyek átvitt értelemben keverednek a valóságban történtekkel. De, hogy mire gondolok most, ezt bővebben is kifejtem. Kiss Judit Ágnes írónő igazán színes alkotói palettával rendelkezik, hiszen számos gyermek- és ifjúságiregénye mellett, tavaly volt szerencsém kézbe venni felnőtteknek szánt kötetét is (Egy nőalak szürke kontúrja), amely a nehéz témaköre ellenére nagyon tetszett és kimondottan elgondolkodtatónak találtam. Persze számomra elsődlegesen, mint...

bővebben

Mohamed Mbougar Sarr – Az emberek legtitkosabb emlékezete

„Minél szebb a látvány, annál teljesebb a borzalom. Mik vagyunk? Vérgyűrű a fény díszdobozában […].” Nehéz szavakba önteni mindazt az érzést és gondolatiságot, amelyet eme könyv hagyott hátra bennem olvasásom után. Részben meg vagyok rökönyödve, más részről viszont teljesen elbűvölt a maga naturalista üzenetével. Az ember nagyító alá kerül rassz és identitás tekintetében is, ám, hogy ki hogyan és miképpen ítéltetik meg, már egyéni. Ráadásul az irodalomhoz szóló „elégia” is egyetemben, a szó nem eredeti értelmében. Az író tükröt tart számunkra és az írás legszentebb Istenének felkínálja áldozattételként az olvasói lelket, amely a maga önzőségében egy kiáltás is az éterbe, mindarról,...

bővebben

Elif Shafak – Muskátli

„– Ne szomorkodj, még a legjobb tanulók is kapnak néha rossz jegyet! Néha még a legokosabbak is meglepődnek. Őseink azt mondták, hogy mindenkinél van jobb.” El nem tudtam volna képzelni, hogy ennek a kissé furcsa, virághoz köthető címnek milyen erős varázsereje van. Talán elsőre furcsának fog tűnni ez a kijelentésem, de valóban így gondolom. A muskátli növény a szüleim kertjében szép a maga nemében, de lánynévként kissé szokatlan választásnak bizonyult első hallásra, ám belegondolva már annyi féle virágnév létezik, hogy ez is beleilleszkedik a sorba. Persze a cím kis főhősünk nevét takarja, aki nem is szereti, hogy így hívják. „Nem helyes, hogy az ember nem szólhat bele abba,...

bővebben

Berg Judit – Két kis dínó a Holdon

„– Nem ellenségek, versenytársak […]. A nagyhatalmak, a politikusok lehet, hogy háborúznak egymással, de az egyszerű emberek békére vágynak.” Berg Judit írónő könyvei általában szórakoztatóak és mindig egy fontos vagy érdekes témakör köré építi történeteit. Olvastam a szerzőnő tollából számos olyan kiadványt, amelyek nagyon tetszettek, például az ifjúságnak szánt A négy madár titka vagy éppen a kisebbeknek szóló Maszat, Sári esetleg Lengemesék című sorozatok könyvei. Az alkotóról elmondható, hogy változatos stílusban, ám mindig remek humorral meséli el történeteit. Jelen esetben a Két kis dínó a Holdon című meseregényét vettem kézbe, amely a Trikó és Nyamm sorozat immáron nyolcadik...

bővebben

Turbuly Lilla – Kész cirkusz!

„Valahogy könnyebb elmondani a dolgokat egy idegennek. Nem kell félni, hogy valaki megsértődik, vagy máshogy érti, amit róla mondok, mint ahogy én gondolom.” Gyermekkorunkban a cirkusz mindig valami varázslatos hellyé válik a sok fényével, a porondon megjelenő mester felkonferálásával és az egzotikus vadállatokkal. Hogy ez a bűvös hatás a levegőben repkedő vagy éppen kötélen táncoló emberektől vagy talán azoktól a betanított állatoktól van, amelyek követik idomáruk parancsait, nem tudom megállapítani, de az biztos, hogy gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt egy remek program. Turbuly Lilla mostani ifjúsági regényében megismerkedünk a cirkusz hátterével is, bepillantást engedve abba,...

bővebben

Mocsidzuki Mai – A Telihold kávézó

„[…] akiben nincs ambíció, az semmiféle szakmában sem lehet sikeres. Annak a sikere csak egyszeri mázli lesz – ha lesz egyáltalán. Abból, hogy valakinek a szemében látni az ambíciót, kiderül, mennyi kedvvel áll hozzá a munkához.” Mit ne mondjak, nem gondoltam volna, hogy az idei évben ilyen sok ázsiai származású szerzőtől veszek kézbe könyvet. Sőt, megmerem kockáztatni, hogy a japán írók művei eddig a legjobbak az általam forgatott írások közül, pedig pár évvel ezelőtt még igencsak ódzkodtam, ha egy ilyen kiadvány került elém. Én jobban szerettem világ életemben a koreai vagy kínai alkotók munkáit, valahogy azok a regények jobban illeszkedtek hozzám, de úgy látszik, hogy én magam is...

bővebben

Téti István – A Halhatatlan Könyv

„Nincs nagyobb érték a földön a tudásnál, pláne annál, ami a múlt fejlett civilizációiból maradt ránk.” Hogy őszinte legyek kicsit félve kezdtem el olvasni ezt a mostani ifjúsági regényt, pedig még ezelőtt soha semmit nem vettem kézbe a szerzőtől. De egy számomra fontos személy már igen, akinek kevésbé voltak jó olvasási élményei és ezért úgy éreztem, hogy jobb felvértezni magam az esetleges csalódások ellen. Ám most úgy látszik alaptalanok voltak ezek az intelmek – szerencsére -, mert bizony egy igazi, vad és varázslatos kalandozásban volt részem. Téti István író neve számomra sem volt újdonság, függetlenül attól, hogy eleddig nem sok ismerettel rendelkeztem munkásságát illetően....

bővebben

Adaobi Tricia Nwaubani – A baobab árnyékában

„– Mindig lehet találni alkalmat arra, hogy hálát adjunk […]. A világon minden okkal történik.” Valahogy sosem szerettem naplókat olvasni és ebbe beletartoztak az ebben a formában íródott könyvek is, mivel mindig olyan érzésem támadt, hogy valami olyasmiről lesz tudomásom, amely megváltoztat lelkileg. Nos, a mostani esetre nagyon is igaznak bizonyultak a fent leírtak, mert bár nagyon érdekelt a kötet tartalma, már sosem leszek újra a régi önmagam. Ez a kijelentésem nem a drámai hatásvadászat céljából született, mind inkább abból a tényből, melynek köszönhetően még kiábrándultabban szemlélem a fejletlenebb földrészeken élők kilátástalanságát. Szomorúan veszem tudomásul, hogy a világ...

bővebben

Durian Sukegawa – Édes palacsinta

„Ha csak a valóságot nézzük, legszívesebben meghalnánk. Csak úgy győzhetjük le az akadályokat, hogy úgy élünk, mintha már felülemelkedtünk volna rajtuk.” Mi az élet? Tokue san szerint: ”a tapasztalatok összessége egy élet […].” Vajon igaza van, vagy csupán egy elzárt idős asszony őrült gondolatai? Bárhogyan is legyen, minden élőlény hozzátesz és kicsit el is vesz az életből, ki többet, míg mások kevesebbet, de az örök körforgás soha meg nem áll, fáradhatatlanul rója köreit, ki tudja meddig. A halálról igazán csak az tud hitelesen írni, aki maga is a közelében járt már vagy sokat gondolt rá. Hogy ebből melyik igaz jelen esetben a szerzőre, azt nem tudom, de egy keserédes történettel...

bővebben

« Régebbi bejegyzések