Julie Otsuka – Buddha a padláson

„Még mindig látom a lábad nyomát a folyóparti sárban.” Valószínűleg sajátos hiányosságomat fedem fel azzal, ha bevallom őszintén, hogy eddig igen kevés könyvet olvastam az 1900–as évek elején történő amerikai japán deportálásokról. Természetesen volt némi ismeretem és anno történelem órán is tanultunk pár mondatban róla, de különösebben nem foglalkoztatott az emberiség sötét múltjának eme periódusa. Azt valószínűleg le sem tagadhatnám, hogy az I. világháború nem különösebben köt le, én valahol elvesztem a II. világháború eseményeiben, főleg egy genocídium történelmi mozaikdarabjában, ahonnan valahogy nem lelem a kiutat. Annyi szörnyűségről olvasok így is, hogy sokszor alig tudom...

bővebben

Rick McIntyre – Egy farkas uralkodása

„A falka ereje a farkas, a farkas ereje a falka.” Megmondom őszintén, hogy nagyon vártam ennek a könyvnek a megjelenését, ugyanis még tavaly olvastam az Egy farkas diadalútja című kötetet, amely A Yellowstone alfahímjei sorozat bevezető részeként jelent meg. Már akkor megállapítottam, hogy Rick McIntyre elképesztő odaadással, egy egész életre való adatot gyűjtött össze a farkasokról, amelyek élete egészen a visszatelepítéstől dokumentálva lett. Ekkor még a 8-as elnevezésű farkas életét követhettem nyomon, ám hamar „szerelembe estem” egy bizonyos 21-es elnevezésű egyed irányába. 21-es hamar egy falka élére áll és rövid úton bebizonyítja, hogy bár a falkán belül az erőviszonyok...

bővebben

Ray Nayler – Mamutrezervátum

„- Folyton a terminálomért nyúlok – szólalt meg. – Folyton meg akarom nyitni a Kommodifit, hogy megnézzem a piaci árakat. Mindig elfelejtem, hogy nincs nálam. Függőséget okoznak ezek a dolgok. – A piac? – A terminálok. De igen. Azt hiszem, a piac is. Szvjatoszlav tekintete a látóhatár felé vándorolt. Egész nap a magaslatokat, kurgánokat fürkészte, hátha elmozdultak – elcammogtak a helyükről. – Nézd, ezek nem tigrisek – folytatta Mjuszena, mintha olvasott volna a gondolataiban. – Nem követnek minket a fűben rejtőzve. Ezek nagyok, lassúak, és elég könnyű vadászni rájuk. Prédák, nem ragadozók. Nem véletlenül haltak ki. Az öszvér áthelyezte a testsúlyát, mintha élő lenne. A félköríves...

bővebben

Jeaniene Frost – Első lobbanás

„[…] semmi sem kapcsol össze jobban két embert, mint a halál.” Hogyan is tudnám megfelelően kifejezni mindazon érzéseimet és gondolataimat, amelyet a mostani olvasmányom hagyott bennem! Talán kezdeném azzal a ténnyel, hogy most bizonyosodott be, mennyit is változott az elmúlt években ízlésem. Régebben biztos, hogy kedvencként öleltem volna magamhoz eme kötetet és alig vártam volna, hogy a következő kiadványt is kezembe vehessem, elvégre Az éjszaka hercege című sorozat első regényét olvastam. Jeaniene Frost írónő másik sorozatának szintén első regényéhez (Félúton a sírhoz) már volt szerencsém, de sajnos túl sokat vártam attól a könyvtől is és igen keveset kaptam. Ez kedvemet szegte...

bővebben

Rick McIntyre – Egy farkas diadalútja

„Farkasnak lenni azt jelenti: elszántan próbálkozol a végső sikerig, és teljesen mindegy, hányszor buksz el közben.” Mondhatni szinte azonnal előrendeltem ezt a könyvet, ahogy megláttam a megjelenő kiadványok listáján. Nem tagadom, hogy erősen vonzódom a ragadozókhoz, köztük a farkasokhoz is. Bár nem mondanám kedvenc állatomnak, mégis kimondottan érdekel az életük, viselkedéskultúrájuk. Tisztelem a falka hierarchikus rendszerét, ahogy gondozzák utódaikat, valamint a csapatban, jól szervezetten való vadászatokat is. Ezek ismeretében már valószínűleg érhető, hogy miért is reagálok ilyen izgatottan olyan könyvek megjelenésére, amelyek velük foglalkoznak. Az Egy farkas diadalútja című...

bővebben

Elizabeth Kolbert – A hatodik kihalás

„A klímaváltozás globális jelenség, ahogy az óceánsavasodás is az: Cuvier szavaival „az egész világra kiterjedő földindulás.” A könyv külseje teljesen megegyezik a belső tartalommal. A fekete alapszín nagyon jó választásnak bizonyult jelen esetben, míg a motívum kitüremkedő fehérsége némi reménysugárként ad kapaszkodót, legalábbis én így asszociáltam. Elizabeth Kolbert több éves kutatómunkáját és tapasztalatát sűrítette össze ebben a félig riport, félig ismeretközlő könyvében, ahol a baljós címet is tükrözve, különböző szempontokra felosztva tárja elénk a Paleozoikum (őskor) időszakától egészen napjainkig (a könyv eredetileg 2014-ben jelent meg) a fajok és természeti jelenségek...

bővebben

Dennis Lehane – Apró irgalmak

“Ő pedig legszívesebben azt felelné: “Oké, vágjunk bele. Majdnem megragadja az arcát, rátapasztja az ajkát az övére, és összeszorított fogain keresztül mondja: “Csináljuk, de kurvára!” Aztán valahogy mégis ezek a szavak törnek ki belőle: – Szóval, túl jó vagy nekünk, mi? Elkeseredett nyögés buggyan ki a férfi szájából, a hang valahol egy halk sikoly és egy hangos sóhajtás között van. Ami reményfoszlány eddig talán a szemében pislákolt, most szépen buszra száll, örökre elhúz a városból, és most már teljesen üres, halott szemmel néz Mary Patre. – Takarodj innen a picsába – mondja halkan. – Ha Jules előkerül, szólok neki, hogy menjen haza.” Tételezzük fel, hogy egy olyan nagyvárosban...

bővebben

Makiia Lucier – A pusztulás kora

„Néha az újrakezdés a legjobb megoldás.” Szeretem azon regényeket, amelyek hangulatilag nyomasztóan hatnak rám, ám mégis valamely könnyedebb műfajban íródtak. Ebben az esetben több kategóriát is felsorolhatnék, hiszen a fantasy-n kívül, ifjúsági és romantikus irányzat nyomait is felfedezni véltem, valamint folyamatosan jelen van a halál és a különböző bűntények sem ritkák. Itt megtalálhattam mindazon jellemzőket, amiért szívesen forgatok fantasy köteteket és bár nem a klasszikus stílust képviseli, mégis kikapcsolt és nem eresztett. Makiia Lucier újságíró, könyvtáros és nem utolsósorban író. Guamon szigetén született és nőtt fel, ami helyileg a Csendes-óceán legdélibb, a Mariana-szigetek...

bővebben

Philip K. Dick – A kozmosz bábjai

“ – A régi város még mindig itt van. – Itt ám. Nem semmisült meg. Eltemették a felszín alá. Rárakódott valami réteg. Valamiféle sötét köd. Valamiféle illuzió. Azok idejöttek, és minden bevontak ezzel a fekete köddel. De az igazi város még ott van alatta. És vissza lehet hozni.” Minap kedves barátommal heves vitát folytattam egy közös emlékünk kapcsán. Meg voltam győzödve a saját forgatókönyvem igazáról az események láncolatát illetően, míg ő igyekezett engem cáfolni. Agyamban élénk emlékképek vonultak fel, amelyek tovább erősítették a hitemet és bizalmamat saját memóriámban, egészen addig, amíg vitapartnerem cáfolhatatlan bizonyítékkal nem állt elő, amely logikailag és empirikusan...

bővebben

Noah Hawley – Himnusz

“A St. George Hotel – Szent Györgyről kapta a nevét, aki legyőzte a sárkányt a mai Líbia területén található Küréné városában. A Krisztus utáni harmadik században történt. A sárkány előző év őszén érkezett, és itt telelt át. A falusiak naponta két bárányt áldoztak, hogy kiengeszteljék a hatalmas fenevadat. Ám a bárány nem volt elég. A sárkány emberáldozatot követelt. Áldozatot, akit a városiak választanak ki. Az elsőt, a népszerűtlen fiatal lányt közmegegyezéssel vetették a sárkány elé, majd egy erőszakos és ostoba fiú következett. Kialakult egy rendszer, amelynek keretében a gyerekekből óhatatlanul sárkányeledel lett, hogy a szülők mentsék a bőrüket. Előbb a szegényekből, majd a nemesi...

bővebben

« Régebbi bejegyzések