Ray Nayler – Mamutrezervátum

„- Folyton a terminálomért nyúlok – szólalt meg. – Folyton meg akarom nyitni a Kommodifit, hogy megnézzem a piaci árakat. Mindig elfelejtem, hogy nincs nálam. Függőséget okoznak ezek a dolgok. – A piac? – A terminálok. De igen. Azt hiszem, a piac is. Szvjatoszlav tekintete a látóhatár felé vándorolt. Egész nap a magaslatokat, kurgánokat fürkészte, hátha elmozdultak – elcammogtak a helyükről. – Nézd, ezek nem tigrisek – folytatta Mjuszena, mintha olvasott volna a gondolataiban. – Nem követnek minket a fűben rejtőzve. Ezek nagyok, lassúak, és elég könnyű vadászni rájuk. Prédák, nem ragadozók. Nem véletlenül haltak ki. Az öszvér áthelyezte a testsúlyát, mintha élő lenne. A félköríves...

bővebben

Jeaniene Frost – Első lobbanás

„[…] semmi sem kapcsol össze jobban két embert, mint a halál.” Hogyan is tudnám megfelelően kifejezni mindazon érzéseimet és gondolataimat, amelyet a mostani olvasmányom hagyott bennem! Talán kezdeném azzal a ténnyel, hogy most bizonyosodott be, mennyit is változott az elmúlt években ízlésem. Régebben biztos, hogy kedvencként öleltem volna magamhoz eme kötetet és alig vártam volna, hogy a következő kiadványt is kezembe vehessem, elvégre Az éjszaka hercege című sorozat első regényét olvastam. Jeaniene Frost írónő másik sorozatának szintén első regényéhez (Félúton a sírhoz) már volt szerencsém, de sajnos túl sokat vártam attól a könyvtől is és igen keveset kaptam. Ez kedvemet szegte...

bővebben

Rick McIntyre – Egy farkas diadalútja

„Farkasnak lenni azt jelenti: elszántan próbálkozol a végső sikerig, és teljesen mindegy, hányszor buksz el közben.” Mondhatni szinte azonnal előrendeltem ezt a könyvet, ahogy megláttam a megjelenő kiadványok listáján. Nem tagadom, hogy erősen vonzódom a ragadozókhoz, köztük a farkasokhoz is. Bár nem mondanám kedvenc állatomnak, mégis kimondottan érdekel az életük, viselkedéskultúrájuk. Tisztelem a falka hierarchikus rendszerét, ahogy gondozzák utódaikat, valamint a csapatban, jól szervezetten való vadászatokat is. Ezek ismeretében már valószínűleg érhető, hogy miért is reagálok ilyen izgatottan olyan könyvek megjelenésére, amelyek velük foglalkoznak. Az Egy farkas diadalútja című...

bővebben

Elizabeth Kolbert – A hatodik kihalás

„A klímaváltozás globális jelenség, ahogy az óceánsavasodás is az: Cuvier szavaival „az egész világra kiterjedő földindulás.” A könyv külseje teljesen megegyezik a belső tartalommal. A fekete alapszín nagyon jó választásnak bizonyult jelen esetben, míg a motívum kitüremkedő fehérsége némi reménysugárként ad kapaszkodót, legalábbis én így asszociáltam. Elizabeth Kolbert több éves kutatómunkáját és tapasztalatát sűrítette össze ebben a félig riport, félig ismeretközlő könyvében, ahol a baljós címet is tükrözve, különböző szempontokra felosztva tárja elénk a Paleozoikum (őskor) időszakától egészen napjainkig (a könyv eredetileg 2014-ben jelent meg) a fajok és természeti jelenségek...

bővebben

Dennis Lehane – Apró irgalmak

“Ő pedig legszívesebben azt felelné: “Oké, vágjunk bele. Majdnem megragadja az arcát, rátapasztja az ajkát az övére, és összeszorított fogain keresztül mondja: “Csináljuk, de kurvára!” Aztán valahogy mégis ezek a szavak törnek ki belőle: – Szóval, túl jó vagy nekünk, mi? Elkeseredett nyögés buggyan ki a férfi szájából, a hang valahol egy halk sikoly és egy hangos sóhajtás között van. Ami reményfoszlány eddig talán a szemében pislákolt, most szépen buszra száll, örökre elhúz a városból, és most már teljesen üres, halott szemmel néz Mary Patre. – Takarodj innen a picsába – mondja halkan. – Ha Jules előkerül, szólok neki, hogy menjen haza.” Tételezzük fel, hogy egy olyan nagyvárosban...

bővebben

Makiia Lucier – A pusztulás kora

„Néha az újrakezdés a legjobb megoldás.” Szeretem azon regényeket, amelyek hangulatilag nyomasztóan hatnak rám, ám mégis valamely könnyedebb műfajban íródtak. Ebben az esetben több kategóriát is felsorolhatnék, hiszen a fantasy-n kívül, ifjúsági és romantikus irányzat nyomait is felfedezni véltem, valamint folyamatosan jelen van a halál és a különböző bűntények sem ritkák. Itt megtalálhattam mindazon jellemzőket, amiért szívesen forgatok fantasy köteteket és bár nem a klasszikus stílust képviseli, mégis kikapcsolt és nem eresztett. Makiia Lucier újságíró, könyvtáros és nem utolsósorban író. Guamon szigetén született és nőtt fel, ami helyileg a Csendes-óceán legdélibb, a Mariana-szigetek...

bővebben

Philip K. Dick – A kozmosz bábjai

“ – A régi város még mindig itt van. – Itt ám. Nem semmisült meg. Eltemették a felszín alá. Rárakódott valami réteg. Valamiféle sötét köd. Valamiféle illuzió. Azok idejöttek, és minden bevontak ezzel a fekete köddel. De az igazi város még ott van alatta. És vissza lehet hozni.” Minap kedves barátommal heves vitát folytattam egy közös emlékünk kapcsán. Meg voltam győzödve a saját forgatókönyvem igazáról az események láncolatát illetően, míg ő igyekezett engem cáfolni. Agyamban élénk emlékképek vonultak fel, amelyek tovább erősítették a hitemet és bizalmamat saját memóriámban, egészen addig, amíg vitapartnerem cáfolhatatlan bizonyítékkal nem állt elő, amely logikailag és empirikusan...

bővebben

Noah Hawley – Himnusz

“A St. George Hotel – Szent Györgyről kapta a nevét, aki legyőzte a sárkányt a mai Líbia területén található Küréné városában. A Krisztus utáni harmadik században történt. A sárkány előző év őszén érkezett, és itt telelt át. A falusiak naponta két bárányt áldoztak, hogy kiengeszteljék a hatalmas fenevadat. Ám a bárány nem volt elég. A sárkány emberáldozatot követelt. Áldozatot, akit a városiak választanak ki. Az elsőt, a népszerűtlen fiatal lányt közmegegyezéssel vetették a sárkány elé, majd egy erőszakos és ostoba fiú következett. Kialakult egy rendszer, amelynek keretében a gyerekekből óhatatlanul sárkányeledel lett, hogy a szülők mentsék a bőrüket. Előbb a szegényekből, majd a nemesi...

bővebben

John Scalzi – Állati gonosz

“- Hadd találgassak! – szólalt meg, amikor megállt előttem. – Az értelmes macska egy kicsit sok. Némán meredtem fel rá. Ezt igennek vette, mert hát természetesen az is volt. – Ha ettől jobban érzi magát, én is ugyanígy éreztem, amikor először találkoztam egy ilyennel. – A macskám gépel, és saját háza van – válaszoltam. – Igen. – És maga tudta. – Igen. – És mikor akart felvilágosítani arról, hogy a macskámnak van egy háza? – A ház igazából a nagybátyja egyik ingatlancége tulajdonában van. És lényegében egy airbnb. Jó álca egy látszólag üres háznak egy elegáns környéken. – De gépelni tényleg gépel – mondtam. – Ja, igen. Azt tényleg ő csinálja. – Hogyan? – A rövid válasz a “génmanipuláció.” A...

bővebben

Cookie O’Gorman – Nindzsalány

„Az az igazi élet, amit másokért élünk.” Az erős női karakterekről szóló könyvekből már Dunát lehetne rekeszteni, ám a hétköznapi hősnőket felvonultató szórakoztató irodalom már kevésbé telitett. Gondolok itt mindjárt a mostani olvasmányom főszereplőjére. Snow egy 17 éves, kissé fiús lány, aki édesanyjával egy harcművészeti akadémiát üzemeltet. Elsőre talán kissé klisésnek fog tűnni a történet alapsztorija, hiszen olvastunk már – nem is egyszer – erős tinédzserekről szóló ifjúsági regényt, ám nagyon mai a történet jelen esetben és rendkívül édes a romantikus szál is benne. Cookie O’Gorman amerikai származású szerző, aki szentül vallja, hogy humor és romantika nélkül kihalna az...

bővebben

« Régebbi bejegyzések