KÖNYVELVONÓ

Terry Deary – Peter Hepplewhite – Elképesztő egyiptomiak

    Minden évben, az év vége az egyik legjobban várt események időszaka. Elvégre nem csak közeledünk az év zárásához, de a szeretteinkkel való közös karácsonyozás is megszínesíti ezt az időszakot.  Mégis egy harmadik nagyon várt időszak esemény is, hisz ilyenkor az olvasni szerető lélek dúskálhat az frissen megjelenő újdonságokban. Mivel én egy ilyen lelkecske vagyok, szinte vadászok a kötetekre, és éles szemmel, jó vadász szimattal lelem fel a kincseket. Az ösztönöm most sem csalt, hiszem egy ilyen portyázásom folyamán leltem rá a Könyvmolyképző gondozásában megszületett könyvre is. De mit is takar ez az alig 136 oldalas kis szösszenet? Erre a kérdésre már a kicsit incselkedő...

bővebben

Emilly Palton – Néma bűnök

    "Van egy mag, akiknek megvan a lehetősége a változásra és a változtatásra. Ők azok, akik soha nem bíznak magukban, de bármilyen iskolában, munkahelyen megállják a helyüket, kérdés nélkül segítenek apróságokban és nagy dolgokban is az utcán vagy bárhol. Ultra érzékenyek szociálisan, tehetségük pedig szerteágazó. Általában nem fejezik be az iskolát, mégis olyan újításokat hoznak, melyek alapjaiban változtatják meg a világot. Nem sikerül nekik semmilyen rendszerbe vagy vallásba túlságosan belemenekülniük. Valahogyan zsigerből érzik, hogy mi igaz, és mi a szemfényvesztés."   A fenti idézettel kezdem ezt a számomra rendkívül fájdalmas, de annál nagyobb energiával íródó...

bővebben

Oliver Moor – Acélba zárt múlt és Holdárnyékban

  Nem tagadom, hogy nagyon furcsa ember vagyok. Nagyon széles az érdeklődési köröm mind könyvek terén, mind az életem más területeit is nézve. A másságom abban is megnyilatkozik, hogy sokszor a megérzéseimre hagyatkozom és ez az életem folyamán 98% mindig bevált. Tehát a mostani olvasási élményemet is ez befolyásolta, és nem is akárhogyan. Idei évem újdonságai között tartom számon, hogy nyitottam a hazai férfiírók munkássága felé is, és stílustól függetlenül szép számmal olvastam kimagasló illetve kevésbé jól sikerült műveket.  A mostani olvasásom Oliver Moor írótól "szűz" ismeretek jellemezték. Előtte soha semmit nem volt szerencsém ismerni az írótól, sőt magát az alkotót is homály...

bővebben

Dániel András – A kuflik és a pofavágóverseny

    Már megint jól megcsináltam! Ugyanis ez a kötet, egy sorozat tizenkettedik része. A szerencsém csak annyi, hogy nem kötődik össze. Külön is olvashatóak. Ezt a kötetet egy fontos lista alapján választottam olvasásra. Mint látható, egy nagyon egyedi figurákról szólnak a történetek. A borító érdekes, talán kicsit morbid hatást kelt. A könyv illusztrációi is illeszkednek a történethez, és a maguk módján nagyon tetszetősek. A kuflik egy kis "család" formájában élnek a földbe ásott mélyedésekben. Formájukat és nemüket tekintve látványosan eltérnek, de néhol számomra azonosíthatatlanok. A két történet eltér egymástól, viszont a címadó mese a második a sorrendben. Számomra az első...

bővebben

Nyikos János – Porcica utca

    Nagyon izgalmas, hogy egy ismeretlen hazai szerző gondol egyet és az általa oly féltett verseit egy csokorba szedve, egy gyermekeknek és kortalan felnőtteknek kiadásra szánja. Nyikos János neve számomra eddig a homály fedte, bár ez a mondat így túlzás tőlem, hisz most sem tudom, hogy kit rejt a név, csak egy darabkát ismerhettem meg a lelkéből. A Porcica utca utazókönyvként került kezeimbe, melyet itt is köszönök. A rendkívül színes kötet borítója egy kollázstechnikával készített képet mutat, mely számomra a népmesei elemeket véltem felfedezni. Az egész kötet illusztrációja így készült, mindenhol fedi az adott költemény tartalmát, és őszinte leszek, művész lelkem gyönyörködve...

bővebben

Lőrinc László – 25 szelfi az Árpád-korból

    Mostanában igen érdekes könyveket sikerült felfedeznem. Különleges, mert szokatlan az írástechnika, vagy számos olyan elemet tartalmaz, amit a megálmodón kívül még senkinél sem tapasztaltam. Persze ezen újítások csak egy jó pont a kezdeti élményhez, ettől még akadt olyan, amiről messze se tudtam jó véleményt alkotni, pedig igyekeztem. Ez az értékelés is egy ilyen kis különlegességről szól. Én egy számomra fontos lista alapján leltem rá, magamtól valószínű nem mostanában kerül a kezeim közé. Tíz éves kortól ajánlott, de azt kell, hogy írjam kortalan olvasóját tekintve. Jómagam nagyon szeretem a történelmet, annak minden pozitív (van neki?) és negatív oldalával együtt....

bővebben

Dér Adrienn – A kaszabmanó

    Nem tudom ki, hogy van vele, de számomra egy könyv borítója sok esetben meghatározza, hogy megvegyem-e az adott kötetet, vagy sem. A mostani vásárlásom bár biztos alapokon állt, a külső kép megállásra késztetett. Az legtöbb esetben a színek és formák őrületében élek, imádok mindent, ami különleges, morbid és szokatlan. Most lehet furcsán fog hatni, de ez a nézetem ennek a könyvnek a borítóján teljesen visszatükröződik. Nézzetek rá, hát nem szép? Középen a felirat a sima textúrával kiemelkedik, míg az oldalán elhelyezkedő cirádás mesefigurák szépen kiemelik. Minden elismerésem a tervezőnek, más munkáját is szívesen megtekinteném. És ha már erről írok, hadd említsem meg a...

bővebben

Mechler Anna – Olina és a varázsszirmok

    Számos mesekönyvet olvastam idén, volt, ami tetszett és természetesen akadt olyan is, ami nem fogott meg. Ilyen esetekben elrejtőzhetnék azon tény mögé, felnőttként nem az én korosztályomnak szólnak, de ezt meg kell cáfolnom. Nem az a lényeg mennyi idősek vagyunk, hanem a tény, milyen lélekkel olvassuk az adott történetet. Mindenkiben ott a gyermeki én, csak ki engedi, hogy előtérbe kerüljön, és van, aki elzárja. Én az előbbi vagyok. Nagyon szeretem a meséket, és ezáltal nyitott lélekkel olvasom az adott könyveket. A legnagyobb örömömre Mechler Anna: Olina és a varázsszirmok mesekönyv egy csodálatos világot nyitott meg lelkem előtt és elrepített a virágok birodalmában és...

bővebben

Harcos Bálint – Dorka és az elgurult gomb

    Mikor megveszünk egy könyvet, sokszor borító alapján választunk, vagy kecsegtető fülszöveget olvasunk, esetleg mind a kettő. Megszagoljuk, mennyei az illata, hisz legyen új vagy régi, mindkét típusnak megvan a maga aromája, illatburka - ki mihez vonzódik jobban - és megcsodáljuk olvasás előtt. Alapvetően mindig azt keressük, ami izgalmas, pörgős, tele eseményekkel, vagy meghökkentő. De, amennyiben nem azt kapjuk, ami már a fejünkben kialakult, félretesszük és negatívan értékeljük. Hogy miért ezzel kezdtem az értékelésemet? Nagyon egyszerű a válasz. Tömeg értékként vesszük meg az adott kötetet, előre képzeljük, pedig nem tudjuk, hogy milyen lesz, és valamilyen szinten...

bővebben

Vadadi Adrienn – Lea mindent jobban tud

    Mostanában sok mesét olvasok, teszem ezt tiszta szívvel, érdeklődő, de nyitott lélekkel. Mikor rátaláltam Vadadi Andrienn: Lea mindent jobban tud című mesekönyvére nagyon megörültem, hisz pár napja fejeztem be az írónő egyik frissen megjelent ifjúsági kötetét és rögtön a kedvencemmé avattam. Az írástechnika nagyon minőségi volt számomra, elvégre, ha egy felnőtt lelket is le tud kötni, érdeklődést tud kiváltani, az csak is olyan író tudja elérni, aki bármely korosztálynak szívesen mesél, legyen az gyermek, vagy idősebb olvasó.   A történet, ahogy a címe is mutatja egy óvodás kislány, Lea mindennapjairól mesél. A döntéseiről, a pajtásaival való kapcsolatáról, illetve a...

bővebben