KÖNYV
ELVONÓ
Összes oldalmegjelenítés:
Total views : 79862Péri Györgyi – Aki hétszer született
„Ha segítséget és szeretetet kapunk, szívesebben is viszonozzuk azt.” Már annyiszor szembesültem azzal a ténnyel, hogy kis hazánkban milyen sok tehetséges és különleges alkotó él, de igazán akkor tudatosul bennem ez a felismerés, amikor kézbe veszek egy ilyen szerző által írott regényt. A mostani értékelésem is egy ilyen alkotó könyvéről fog szólni, de mielőtt ebbe belemennék, szeretném megköszönni, hogy utazókönyvként olvashattam a történetet. Köszönöm. Péri Györgyi nevével bevallom őszintén most találkoztam először, de valószínűleg nem utoljára. Az írónőről csak annyit szeretnék írni, hogy csodálatos lelke van, ha ilyen könyvet tudott megálmodni az olvasók számára. Mert,...
Ferenc K. Zoltán – Az ördög evangéliuma
„Kiválasztani az áldozatot, gondosan felkészülni a rá mérendő csapásra, könyörtelenül kiélni a bosszúszomjat, majd lefeküdni aludni… Nincs ennél édesebb dolog a világon!” (Joszif Sztálin) Ez a kötet számomra egy kis kitekintés a múltunkra, melyet sok seb és igazságtalanság jellemez, mégis fontos foglalkozni vele, hiszen sokat tanulhatunk belőle. Bár szeretem az ilyen témájú könyveket, de nagyon megválogatom, hogy mit és milyen mértékben olvasok és ez a történelmi fikciókra is vonatkozik. Viszont amikor kaptam a felkérést, hogy olvassam el a regényt, úgy éreztem, hogy a korszakról, melyben játszódik – bár sokat hallottam róla - szinte semmit sem tudok a tanultakon kívül, így...
Ronnie W. A. – A róka vére
„Fesd a falra az ördögöt, és megjelenik.” Erős túlzásnak fog tűnni, amit most szándékozok leírni, de én egy olyan sorozaton „nőttem” fel, ami elől más menekülne. Nem fogom titkolni, hogy Laurell K. Hamilton – Anita Blake kisasszony történeteiről írok éppen. Magával ragadó, szexi és tele varázslatos lényekkel. Ennek tudatában, mikor láttam ezt a történetet úgy voltam vele, hogy érdekel, még akkor is, ha a hasonlóság elenyésző. Inkább a stílus adta mámorban egyezik, de mielőtt ebbe belemennék, szeretném megköszönni az írónőnek, hogy olvashattam a könyvét. Hálásan köszönöm! Ronnie W. A. – A róka vére című regénye egy napjainkban játszódó, átlagos történetnek tűnhet...
„Fontos számomra, hogy a tartalommal azonosulni tudjon az olvasó – talán ez az egyetlen nézőpont, amit szem előtt tartok, amikor valami újat alkotok.” – Interjú Szöllősi Bernadett költőnővel
Fotó: Kenyeres Krisztina Aki esetleg régebb óta követi írásaimat már tudhatja rólam, hogy mennyire szeretem a költészet világát. Számos költővel ismerkedhettem meg az elmúlt években, amiért igen hálás vagyok. A mostani interjú alanyom is egyike azon alkotóknak, akiknek olvashattam költeményeit és új kedvencre leltem általa. Nagy szeretettel szeretném figyelmetekbe ajánlani a mostani beszélgetésemet Szöllősi Bernadett költőnővel! Kezdjünk is hozzá! Először is köszönöm, hogy elvállaltad a felkérésemet. Kérlek, mesélj kicsit magadról! Mit tudhat meg rólad az olvasóközönség? Szívesen mondtam igent – köszönöm a felkérést. Szeretem azt gondolni, hogy olyan tipikus lány a szomszédból...
Velencei Rita – Levendulaméz
„Aki nem érez, az sosem sír, de nem is nevet. Aki nem szeret, az sosem szomorú, de nem is boldog soha.” Érdekes kapcsolatom van ezzel a kötettel, mert bár számos platformon szembe találkoztam vele az utóbbi időben, valahogy nem vonzott, hogy el akarnám olvasni. De aztán valamikor jelentkeztem rá, mint utazókönyvre és akkor már úgy gondoltam, hogy nem hagyom ki a lehetőséget. De mielőtt belemennék a kötet elemzésébe, szeretném megköszönni, hogy olvashattam. Köszönöm. Velencei Rita írónőtől már pár éve volt szerencsém kézbe venni a Gwendolyn című művét. Az akkori olvasási élményem finoman szólva sem volt pozitív és sajnos utána sem alakultak „jól” az alkotóról...
„Egyiptom olyan ország, ahová mindenki odavágyik.” – Interjú Buótyik Dorina írónővel
Idén abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy előolvashattam Buótyik Dorina – Az egyiptomi királynő rejtélye című könyvét, ami a III. Amenemhat rejtélye folytatása. Mivel Egyiptom rajongó vagyok, ezért lelkesen és nagy elvárásokkal kezdtem olvasni a könyvet. Szerencsémre egy remek élményben volt részem és már a kedvenceim közé pottyantottam a regényt. Mivel számos kérdés merült még fel bennem, úgy gondoltam egy interjú keretén belül megkérdezem az írónőt. Kezdjünk is hozzá! Köszönöm, hogy elfogadtad az interjú felkérésemet. Eltelt kicsivel több, mint egy év, mióta beszéltünk. Hogy vagy mostanában? Hogy telt az elmúlt egy év a pandémia időszakában? Először is köszönöm, hogy...
” Azt szerettem volna elérni, hogy aki elolvassa a könyvet, legalább egy picikét nézze más szemmel az őt körülvevő világot.” – Interjú Molnár Réka írónővel
Sokszor úgy érzem, hogy a véletlen egy olyan elv szerint működik, amit az emberi értelem még nem tudott igazán beazonosítani és pont ezért vagy hiszünk benne, vagy elutasítjuk. Én az előbbi vagyok, bár tény, inkább az élet különleges rendezési elvének látom, sem mint egy irányíthatatlan jelenségnek. Ennek a rendezői létnek köszönhetem valószínűleg, hogy egy igencsak kalandos úton érkezett meg hozzám a mostani interjú alanyom regénye is. Nagyon különleges könyvet vehettem kézbe, ami azóta is töretlenül a felszínre tör bennem. Nagyon örülök, hogy beszélgethettem Molnár Réka írónővel. Kérlek, tartsatok velünk! Köszönöm, hogy elvállalta az interjú felkérésemet. Kérem, mutatkozzon...
Boldizsár Ildikó – Hogyan szerzett vizet a kiszáradt kút
Igen ritka az a könyv, amely már a címével is azt sugallja, hogy valami igazán különlegessel fog találkozni olvasója. Ebben az esetben ezt tapasztaltam, elvégre, ahogy rápillantottam, éreztem egy bizonyos vonzást. Boldizsár Ildikó nevével már többször találkoztam különböző felületeken, de ez a második kötet csupán, amit eddig olvastam tőle. Mind a két esetben egy számomra fontos listán való szereplésük miatt kerítettem rájuk sort, de így utólag nagyon hálás vagyok érte, és csak boldogan mosolygok. Történetünk főhősei a száz éves, idős kút és egy fa, mely a kút oldalában látta meg a napvilágot és egymás társaságát csendben eltűrve, a maguk vidám természetével figyelték...
„A hobbim a munkám is. Szeretek segíteni embereken, a belőlük feltörő hála nekem is erőt ad, feltölt, megerősít abban, hogy az utamon járok.” – Interjú Czernay Hajna írónővel
Fotó: Estefán Barnabás Életem folyamán számos szép vagy akár gyönyörű írással találkoztam már, de igen kevés olyan regény akadt közte, amely bár elsőre nem volt megfogó a számomra, az olvasásom végére mégis megsiratott és bizony elérte, hogy változzon benne valami mélyen ott belül. Nem vagyok egy rideg lélek, de pontosan tudom, hogy nem olyan könnyű meghatni. Czernay Hajna - Ha fázik a lélek című alkotása egy kisregény, de méretétől függetlenül nagyon mély témákkal foglalkozó alkotás. Sok kérdés maradt bennem olvasásom után, amit legnagyobb örömömre feltehettem az írónőnek. A regényről, érzésekről, nőkről és még számos érdekes témáról beszélgettem az alkotóval. Kérlek,...
Szalai Zsolt – Gyökeres ház
„ Találni, válogatni, letisztítani csak azt lehet, ami kész. A kirakós játék végén a több tucat egyforma bögre mozaikjaiból csálé lesz a készlet.” Sokszor azt gondoljuk, hogy egy adott épület csak egy tárgy, ahol éljük a szürke hétköznapokat, de sosem változik semmi, maximum csak általunk. Én mégis úgy gondolom, hogy egy ház is él, akár az ember, tele emlékekkel. Ez a verseskötet ennek a tiszteletére íródott, de mielőtt ebbe belemennék, szeretném megköszönni a Napkút Kiadónak, hogy olvashattam a könyvet. Köszönöm. „Lesöpörtük a padlást. A csatos üvegeket meg a literes borospalackokat félretettük, a nem tudom, mire lesz jó favonalzót, ónémet tükröt is. Egy...