Lantos Péter – A fiú, aki nem akart meghalni

„Látni- vagy tennivaló nélkül az idő rendkívül lassan telik.” A II. világháború alatti genocídium időszakáról mindig mély szomorúsággal olvasok, legyen az fikció vagy ismeretközlő irodalmi alkotás, ám amikor megtörtént események alapján, gyermekszemszögből kerülnek elém az „ismert” szörnyűségek, az egyenesen megrázó a számomra. Sosem tudom megérteni, hogy a „vérkorszak” hogyan is jöhetett létre, ám ahogy egyre több ilyen irodalmat veszek kézbe, annál jobban felfogom, hogy nem új keletű népirtásról beszélünk. Itt kitekintenék egy pillanatra, mert eszembe jutott, hogy tulajdonképpen Amerika felfedezése kapcsán már a világ megélt egy hasonló kegyetlen időszakot, mégsem tekintenek rá...

bővebben

Ian Kershaw – Európa globális története 1950–2017

“A demokrácia nekünk álom volt, nekik börtön.” Mi is Európa? Kik az európaiak pontosan? Ténylegesen létező és funkcionáló minőségekről beszélünk vagy csak az ideák világában barangolunk? Létezett-e valaha Európa? Vagy inkább meg fog-e születni valaha egy igazi Európa? A múlt eseményeiből nem szabad egyenes következtetéseket levonni a jövőre vonatkozóan, mindenesetre azok ismerete nagyon hasznos lehet bizonyos tendenciák felismeréséhez, illetve egyes következtetések levonásához. Nagy bizonyossággal kijelenthetjük, hogy a történelemben korábban soha nem létezett egy modern értelemben vett egységes Európa. Ennek vajon logikus és elkerülhetetlen következménye az, hogy már nem is fog?...

bővebben

Elizabeth Kolbert – A hatodik kihalás

„A klímaváltozás globális jelenség, ahogy az óceánsavasodás is az: Cuvier szavaival „az egész világra kiterjedő földindulás.” A könyv külseje teljesen megegyezik a belső tartalommal. A fekete alapszín nagyon jó választásnak bizonyult jelen esetben, míg a motívum kitüremkedő fehérsége némi reménysugárként ad kapaszkodót, legalábbis én így asszociáltam. Elizabeth Kolbert több éves kutatómunkáját és tapasztalatát sűrítette össze ebben a félig riport, félig ismeretközlő könyvében, ahol a baljós címet is tükrözve, különböző szempontokra felosztva tárja elénk a Paleozoikum (őskor) időszakától egészen napjainkig (a könyv eredetileg 2014-ben jelent meg) a fajok és természeti jelenségek...

bővebben

Nagy-Miklós Péter – Anyák népe

„Egy gyerek nézőpontjából viszont a kis dolgok is nagynak számítanak […].” Kérem szépen, ezekért a történetekért vallom a mai napig is azt, hogy magyar szerzőtől olvasni nemcsak bátorság, hanem kötelesség is bizonyos mértékben. Megértem persze azon olvasókat is, akik azt vallják, hogy a hazai könyvek közül sok az „elcsúszott”, de amikor ilyen kincsekre bukkanunk, akkor szerintem eltörpülnek azon olvasási élmények, amelyek zsákutcába vezettek. Először is állítom, hogy ahogy nincs hibátlan ember, úgy tökéletes könyv sem létezik, ám akadnak olyan írások, amelyek első próbálkozásra is nagyot üthetnek, és erre itt a bizonyíték. Nagy-Miklós Péter a hazai rock zenei élet egyik különleges...

bővebben

Anonyma – Egy nő Berlinben

„Vannak dolgok, amiket csak akkor tudunk elfelejteni, ha kimondjuk őket.” Nagyon nehéz bármit is írnom jelen pillanatban, mert őszintén szólva üvölteni tudnék, de ezzel csak maximum a saját fájdalmamon tudok némiképpen enyhíteni. Nem hiába mondják azt, hogy a legjobb könyveket, történeteket a való élet írja, ám könnyből és fájdalomból merítkezni, fullasztó és kínzó ennyi év távlatából is. Kegyetlenségről, fájdalomról, könnyekről és ki nem mondott bűnökről mesél ez a kötet, ám a XXI. században élve is együtt dobban a női szív a sorstársakért, mert a nemi erőszak, adódjon múltban vagy jelenben, a Könnyek folyójához vezet, amely a Némaság völgyéből indul és a Semmi tengerébe folyik....

bővebben

Lisa Hannett – Viking nők

„Mindenki tudja, hogy a méltóság és a gőg között csak egy vékony határvonal húzódik.” Őszintén szólva nagyon vártam a mostani könyv olvasását és szinte azonnal előrendeltem, ahogy megpillantottam. Ennek a nagy lelkesedésnek az oka a vikingek körüli misztériumból fakad, amelyet először lányos zavaromban Heather Graham: A viking asszonya című regény olvasásakor fedeztem fel. Most biztos sokan kinevettek, hiszen a fent említett kötet egy 90-es években megjelent történelmi romantikus műfajú ponyva – a jobbik fajtából – ám én akkor nagyon megszerettem ezt a történetet, de nem csak a rózsaszín habos sztorija miatt, hanem inkább a mítosz és valóság keveredése kapcsán és elkezdtem utána...

bővebben

Ivana Bodrožić – Hotel Zagorje

„Akárhányszor ütközöl bele valami problémába, föl fogod adni. Nem lesz az úgy jó. A legkönnyebb föladni, és lehajtani a fejed. Meg kell birkózni az élettel, nem pedig menekülni!” Évről évre egyre több háborúról szóló kötet jelenik meg a hazai könyves piacon. A legtöbb esetben természetesen a II. világháború borzalmait élhetjük át elkövető vagy áldozat szemszögéből, ha nem éppen dokumentációs tényekkel „szórakoztatjuk” magunkat. A történelem borzalmait nehéz tényként kezelni úgy gondolom, és a XX. század végével még nem értek véget az oly felesleges öldöklések sem. Bár a fent említett időszakot jómagam is kiemelt figyelemben részesítem, mégis úgy vélem, hogy más népek és időszakok...

bővebben

Tova Friedman – Malcolm Brabant – Auschwitz lánya

„Az emberi fajon belül sokfélék vagyunk, de több dolog köt össze minket, mint ami elválaszt.” Néha úgy érzem, hogy túlvállalom magam érzelmileg olvasásaim folyamán. Nem a darabszámot figyelembe véve, mindinkább a témaköröket nézve. Évről évre egyre nagyobb számban nyúlok valamely tabunak számító vagy éppen emberi sorsokat feldolgozó kiadványok után. Tudatosan építem és keresem, mind az áldozatok, mind az elkövetők tekintetében a lelki okokat, a traumák feldolgozásának folyamatát, valamint azt az affektív torzulást, amely - létrejön parancsra vagy pusztán a hatalom megízlelésével - arra sarkallja az adott személyt, hogy bántalmazza a nála védtelenebbet. Ezért szinte borítékolható...

bővebben

Kertész István – Nagy Sándor, a hódító

“A 2020-ban megjelent könyvében Adrian Goldsworthy ezt írta: “Napjainkig Nagy Sándort úgy mutatják be, mint szentet vagy szörnyeteget, katonai géniuszt vagy hatékony gengsztert, és még újabban, mint egy rossz erkölcsű vagy biszexuális ikont.” Majd hozzáteszi, hogy sok történész napjaink erkölcsi értékítéletétől befolyásolva vizsgálja a múltat, és azt lát, amit látni akar. A Goldsworthy által nehezményezett történészi magatartás tipikus példája Karl-Wilhelm Welwei tanulmánya, amelynek már a címe is árulkodik szerzője állásfoglalásáról: Nagy Sándor nagy uralkodó volt? És a végkövetkeztetés: “… lépései háborúkat és pusztításokat eredményeztek, és a katonai műveletek révén számos...

bővebben

Masha Gessen – Jövőnk a múlt

“A totalitárius uralkodónak mindenáron meg kell akadályoznia, hogy a normalizálódás elérjen arra a pontra, amelyen új életforma alakulhatna ki – olyan életforma, amely egy idő után elveszíti korcs jellegét, s helyet talál a világ nemzeteinek más és alapjaiban azzal ellentétes életformái között. Továbbá, a “lényeg az, hogy Hitler is, Sztálin is stabilitást ígért annak érdekében, hogy rejtve maradjon az állandó bizonytalanság állapotának megteremtésére irányuló szándékuk.” Az ember gondolkodását és cselekedeit döntő mértékben múltbéli tapasztalai és élményei határozzák meg. A tudomány sok területe is tulajdonképpen a múltban felhalmozódott adatokra alapozva próbál...

bővebben

« Régebbi bejegyzések