„(…) nem az a tragikus, ha egy hősnek valamit nem sikerül elérnie, hanem az, ha azt kell elkövetnie, amit el akart kerülni.” Úgy gondolom fontos leszögeznem, hogy a mostani értékelést nem politizálás céljából írom, hanem mint egy laikus olvasó, aki kíváncsi a kötet témájára. Amikor megláttam tudtam, hogy olvasni akarom. A borító a fekete-fehér összhatásával egy letűnt időszakról mesél és némiképpen borús hangulatot kelt. Spiró György munkásságával 2016-ban találkoztam először, mikor valami véletlen folytán kézbe vettem a Tavaszi Tárlat című kötetét. Az olvasási élményemet főleg az határozta meg, hogy akkoriban nyitottam hazánk írói felé és a sok szórakoztató ponyva után szükségem...

Ocean Vuong – Röpke pillanat csak földi ragyogásunk
Hogy őszinte legyek nagyon megrázott ennek a könyvnek a tartalma. Nem is egészen azt kaptam, mint vártam borítója alapján, elvégre, ha ránézünk, egy cseppet giccses képet látunk. A színek és a formák egyaránt dominánsak, kicsit túlzsúfolt hatást keltenek. Amit talán csillagoknak szánt az alkotó egy esti égbolton, azok inkább hópelyhek benyomását keltik. Akár apró kiragadott mozzanatok a történetből. Feltételezem, hogy a zöld szín egy növény levelére utal. Erre lett fehér színnel a cím rányomtatva, beterítve majdnem az egész borítót és végül naranccsal az író neve. Fullasztó, tömény, mégis szemet gyönyörködtető, és mint olvasás után rájöttem, túlzó jellege ellenére hűen...
Ivády Orsolya – Utolsó kívánság
„Semmi sem véletlen. Minden okkal történik, és az ok mélyen bennünk rejtőzik” Nagyon nehezen találom a megfelelő szavakat; talán nem is jó, hogy rögtön olvasás után írom eme sorokat, mégis úgy érzem, hogy szeretném, ha megértenétek mit is érzek és ez a történet milyen üzenetet hordoz magában. Ivády Orsolya nevével eddig még nem találkoztam, de az Ágenda Kiadó gondozásában megjelenő ebook recenzióként került hozzám, amit utólag itt is szeretnék megköszönni. Köszönöm a bizalmat és a lehetőséget, hogy olvashattam ezt a könyvet! Szokásom több szempontból megvizsgálni az általam olvasott köteteket, mert a külső és a belső egységesen formálja a végleges véleményemet. Ebben az esetben ezt...
Malala Juszufzai – Christina Lamb – Én vagyok Malala
"A tálibok azért ellenzik az oktatást, mert azt hiszik, ha egy gyerek olvas vagy angolul tanul vagy reáltárgyakkal ismerkedik, akkor nyugatosodik. Én azonban erre azt mondtam: “Az oktatás az oktatás. Jó lenne mindent megtanulni, és utána eldönteni, milyen utat követünk.” Az oktatás nem keleti vagy nyugati, hanem emberi sajátosság." Ezt a könyvet már egy jó ideje kerülgettem, többször szembejött velem, de még sose vettem a fáradtságot, hogy kézbe vegyem. Ennek számos oka van, de főleg azért, mert nagyon nehezen viselem az igazságtalanságot és nagy ellen-harcosa is vagyok, és mikor egy ilyen könyvet olvasok, a tehetetlenségtől majd megfulladok. De ahogy már nálam megszokott,...