KÖNYVELVONÓ

Interjúk

„Jó versenyszellem az, amikor tudunk örülni mások sikerének.” – Interjú Gaura Ágnes írónővel

„Jó versenyszellem az, amikor tudunk örülni mások sikerének.” – Interjú Gaura Ágnes írónővel

Hiszek abban, hogy a mesék nemcsak gyerekeknek szólnak, hanem mindannyiunknak, akik még emlékezni szeretnénk arra, milyen volt először hinni magunkban. A Veszélyes versenyszellem ilyen mese – történelmi háttérrel, finom mágiával és emberi tanulságokkal. Erről a különleges kötetről kérdeztem Gaura Ágnes írónőt.   Honnan indult a Veszélyes versenyszellem ötlete? Miért éppen Eger vára és Dobó István világa lett a történet háttere? Az egész projekt az egri Dobó István Vármúzeumtól indult: egy olyan gazdagon illusztrált mesekönyvet szerettek volna, amely népszerűsíti a múzeum anyagának kiemelt korszakát, a török kort. A grafikai munkát végző Digitális Legendáriumon keresztül kapcsolódtam...

bővebben
„A vak hit a legveszedelmesebb a világon.” – Interjú Mike Buda íróval

„A vak hit a legveszedelmesebb a világon.” – Interjú Mike Buda íróval

Vannak könyvek, amelyek nem egyszerűen csak egy történetet mesélnek el, hanem csendesen mellénk ülnek, és kérdéseket hagynak maguk után. A fény árnyékában ilyen regény. Egy apa és egy fiú története, amelyben a valóság és a képzelet határai elmosódnak, és ahol a kimondatlan félelmek, veszteségek és hitek saját világot teremtenek. Mike Buda első regénye bátor vállalás: egy súlyos mentális betegség, a skizofrénia ábrázolása a dark fantasy keretein belül. Az alábbi interjúban az alkotás folyamatáról, a valóság és képzelet viszonyáról, valamint azokról a kérdésekről beszélgetünk, amelyek túlmutatnak a műfaji határokon – és amelyek talán sokunkat érintenek.   Mi volt az a belső vagy külső...

bővebben
„Minek művészregényt írni, ha írhatok egyszerre művészregényt, krimit és szerelmi történetet?” – Interjú Böröczki Csaba íróval

„Minek művészregényt írni, ha írhatok egyszerre művészregényt, krimit és szerelmi történetet?” – Interjú Böröczki Csaba íróval

Mindig imponáló számomra, ha a művészet és szexualitás párhuzamát vélem felfedezni egy – egy szépirodalmi alkotásban. Ugyan nagyon sok múlik a szerző stílusán és szándékán, ám vallom, hogy ebben az esetben is, mindig az olvasó az üres vászon, és az adott író a művész, aki alkotni kíván könyve által. Bár jómagam csak dilettánsként tekintek a festőművészetre, mégis nagyon megfogónak találtam egy nem is olyan régen olvasott, Salomé nem szeret senkit című regényt, amely a maga egyedi hangjával ejtett ámulatba. Már akkor megfogalmazódott bennem néhány kérdés, amelyekre választ reméltem, így nagy örömömre szolgált, hogy Böröczki Csaba íróval beszélgethettem. Kérlek, hogy fogadjátok sok...

bővebben
„Amitől a legjobban félünk, abban rejlik a legnagyobb szabadság” – Interjú Kállay Kotász Zoltánnal

„Amitől a legjobban félünk, abban rejlik a legnagyobb szabadság” – Interjú Kállay Kotász Zoltánnal

Fotó: Tóth Csilla Ilona   Minden évben követek egy hagyományt, amely arról szól, hogy egy-egy általam nagyon kedvelt szerző könyvét elolvasom, újra kézbe veszem. Ennek a szokásnak az a lényege, hogy feltöltődjek és kicsit talán önmagamra leljek. Az a pár író, költő, akik „hozzájárulnak” akaratlanul is ehhez a szokásomhoz, mind különleges egyéniségek. Számos olyan alkotással bűvöltek el, amelyeket kincsként őrzők a szívemben. Ezért szeretnélek titeket ismételten egy kellemes, de annál informatívabb beszélgetésre invitálni, ahol Kállay Kotász Zoltán szerzővel és kiadóvezetővel beszélgetek.   Köszönöm szépen, hogy ismételten elfogadtad az interjú felkérésemet! Régen beszéltünk...

bővebben
„Az élet értelme a szeretet” – Interjú Tillmann Pentele szerzővel

„Az élet értelme a szeretet” – Interjú Tillmann Pentele szerzővel

Kép: Tóth Csilla Ilona         Azt szokták mondani, hogy a Haiku a költészet ékszeresdoboza. Sok apró, fényes gyöngyszem, amely külön egy-egy pillanat emlékeitől csillog, de együttesen nagyobb fénnyel világít, mint a Hold ezüstösen visszacsillanó képe a víztükörben. Erre ez a pár sor az ékes bizonyíték: „Egy árva könnycsepp A végtelenbe csöppent – Utána mennél.” Évek óta nagy rajongója vagyok a haiku költészet csodás világának, ahol pár sorban olyan pillanatképeket rögzítenek a szerzők, amelyeket mi, hétköznapi szemléletű emberek valószínűleg sosem vennénk észre. Sokszor rácsodálkoznak a természet adta szépségekre, az emberi érzelmek ezerszínű ragyogására vagy éppen...

bővebben
Sötétben élsz vagy mégsem? – Interjú Németh Balázs szerzővel

Sötétben élsz vagy mégsem? – Interjú Németh Balázs szerzővel

Az elmúlt időszakban kissé elzárkóztam a novelláskötetek olvasásától, de az is igaz, hogy a könyvtáramat szép számban gyarapítják ez idő tájt is. Számomra ezek a rövid történetek mindig feladják a leckét, hogyan is értékeljek egységesen egy adott kiadványt, hiszen nagyon elenyésző azoknak a könyveknek a száma, ahol az első történettől az utolsóig elégedett vagyok az olvasottakkal. Most viszont újult erővel és kedvvel vetettem bele magam az ilyen műfajú könyvek olvasásába, ráadásul úgy éreztem, nagyobb figyelmet kell, hogy fordítsak hazánk olyan szerzői felé, akik több műfajban is alkotnak. Így került kezeimbe nem is olyan régen Németh Balázs – Sötétben élsz című kis novelláskötete, amely...

bővebben
A kendőzetlen igazság – Interjú Koncz Mars János íróval

A kendőzetlen igazság – Interjú Koncz Mars János íróval

Úgy látszik, hogy az idei évben csupa olyan szerzővel ismerkedhetem meg, akik valamilyen formában alakítanak a világról vagy éppen az emberi pszichológiáról kialakult nézőpontomon. Hiszen sokan vagyunk és sokfélék, de nemcsak a természetben rejtőznek ragadozók. Ezt a témakört is járta körbe Koncz „Mars” János – Buborékember című pszichokrimije is. Ez a regény egy interneten „vadászó” ragadozóról mesél, aki bizony rendre visszaél az áldozatai naiv jóhiszeműségével. Mivel nagyon megfogó volt számomra a történet és több kérdés is felmerült bennem olvasásom folyamán, így kaptam az alkalmon és interjúra hívtam Koncz Mars János szerzőt. A vele készült beszélgetést olvashatjátok most!  ...

bővebben

Egy igazi Főnix a porlepte történelmi palettáról – Interjú Kristin M. Furrier írónővel

Az utóbbi időben igazán szerencsésnek érezhetem magam, hiszen csupa olyan könyvet vehettem kézbe, amitől több lettem vagy remekül szórakoztam általa. A szerzők palettája is igen sokrétű, elvégre legyen szó női vagy férfi alkotóról, mindig képesek voltak meglepni vagy éppen meghatni az adott könyvükkel, ezért rendkívül hálás vagyok. Mégis akadnak közöttük olyan írók is, akik képesek évről évre megújulni, sőt olyanra is van példa, aki egy korábbi stílusát frissíti fel. A mostani beszélgető partnerem is egy olyan alkotó, aki otthonosan mozog több műfajban is. Legyen szó ifjúsági, romantikus vagy éppen történelmi fikcióról, mindenhol megállja a helyét és remek történeteket álmod meg számunkra....

bővebben

Egy tündéri szerző a Képzelet Birodalmából – Interjú Kemendy Júlia Csenge írónővel

  Idén több érdekes és kiváló mesekönyvet olvashattam, amiért nem lehetek elég hálás, viszont sokkal kevesebb olyan akadt ezek közül, amelyek elérték, hogy szinte olvasás után ismét kézbe akarjam venni. Ezt elsődlegesen valamilyen fontos témakörnek köszönhetően szoktam érezni illetve természetesen a páratlan humornak is kiemelkedő jelentősége van. Az egyik ilyen olvasásom volt, nem is olyan régen, Az Anyacsalogató Hadművelet című meseregény, ahol három kis fiatal gyermek kalandozásai által töltődhettem fel. Mivel a kötet felkeltette az érdeklődésemet, ezért felkértem a szerzőt egy interjúra, amire legnagyobb örömömre igent mondott. Kérlek, hogy fogadjátok sok szeretettel Kemendy Júlia...

bővebben

„A Tragédia Gyermekei” megálmodója – Interjú Fodor Gergő szerzővel

Évről évre azt tapasztalom, hogy a hazai piacon megjelenő friss, másképpen mondva „első könyves” szerzők között egyre több az olyan alkotó, akinek az adott kötete, bár elsőre nem az én zsánerem, mégis kedvenceim egyikévé válik. Ezért nagy lelkesedéssel keresem ezeket az irodalmi „friss” hajtásokat, hogy tanúja lehessek szárba szökésüknek. Egy hasonló olvasásom által ismertem meg a mostani interjú alanyomat is. A Tragédia Gyermekei című könyve nagyon tetszett, mégis úgy éreztem, hogy több kérdés merült fel bennem. Kapva az alkalmon és egyben legnagyobb örömömre elvállalta az interjú felkérésemet. Kérlek, fogadjátok érdeklődéssel, Fodor Gergővel készült beszélgetésemet! Kezdjünk is hozzá!  ...

bővebben