Köszönöm, hogy elfogadtad az interjú felkérésemet. Eltelt kicsivel több, mint egy év, mióta beszéltünk. Hogy vagy mostanában? Hogy telt az elmúlt egy év a pandémia időszakában?
Először is köszönöm, hogy mesélhetek egy kicsit magamról és a hamarosan megjelenő könyvemről! Lehet, hihetetlen, számomra nagyon jó volt a pandémia időszaka. Mióta Budapesten élek, boldogan kijelenthetem: ez volt a legjobb évem! Sokan munkanélküliek lettek akkor, mint ahogyan én is. Abban az egy hónapban szinte napi 8 órákat írtam, jól haladtam a történettel. Mégis abban a nagyon nehéz helyzetben sikerült munkát találnom. Jó, nem egy álommunka, de akkor senkit se érdekelt, hogy mit végez, csak legyen pénze. Nos, akkor annyit dolgoztam és sok pénzt is kerestem, de ez elment az írás rovására. Alig volt pihenőm, vagy szabadnapom, hogy tartalmasan tudtam volna írni. Ezért is tartott olyan sokáig megírnom, azonban most figyeltem a kidolgozottságra, így nem is érdekelt meddig írom. Aztán június 4-én megjelent az első könyvem, ez is boldogság volt számomra. Már rendeződött a helyzetem, találtam normális állást, és remélem, hogy sokáig ott maradhatok.
Első regényed, az III. Amenemhat rejtélye először önálló kötetnek indult. Miért döntöttél úgy, hogy lesz folytatása és hány részesre tervezed a kalandokat?
Mikor 13 éves voltam, tudtam, hogy író leszek. Megígértem magamnak, hogy csak egyiptomi témájú könyveket fogok írni. Persze a megvalósításáért sokáig nem tettem. Így, mikor az első könyvem megírásához kerültem, nem gondolkodtam sorozaton vagy más könyvek kiadásában. Visszaemlékeztem az ígéretemhez, és tovább gondoltam, mit is akarok. Írni szeretnék! Elhatároztam, hogy folytatni fogom Gracie-ék történetét, mert nem tudom őket elengedni. Ez olyan sorozat lesz, mint Agatha Christie Poirot történetei. Több kalandos történet lesz, ami Egyiptomban játszódik, különböző történetekkel, megoldásokkal. Egyelőre nem tudom megmondani, hogy hány történet lesz. Ahogy alakul.
A második regényed Az egyiptomi királynő rejtélye címet kapta. Tulajdonképpen ismét egy történelmi beágyazódást bontottál szirmaira. Milyen forrásmunkát végeztél előtte és mely történelmi események inspiráltak?
Legelőször azt tudtam, hogy egy sztélé és egy műkincstolvaj szálán fog végigfutni a történet. Már korábban elhatároztam, hogy csak középbirodalmi szereplőkkel fogok dolgozni. Ezért kutakodtam, mely fáraóhoz tartozzanak az ellopott melldíszek. Kisebb munka után rá is bukkantam II. Montuhotep-re, és az ő feleségeire. Mivel a középbirodalomban kevesebb fáraót tartanak számon, tovább kutattam. Nagyon szimpatikusak voltak. A sztélé vonalon nem volt kérdés, hogy Szobeknoferurét választom. Ha már folytatás, akkor III. Amenemhat lányával folytatom a történetet. Ő pedig a középbirodalom végén uralkodott, így eszembe jutottak a hükszoszok (ők követték a dinasztiát) és egyből ki is pattant a fejemből a történet. Van egy régi, egyetemi könyvem és egy nagyon hasznos weboldal róluk, így a kutatómunka számukra sem okozott gondot. Nem jártam régészeti szakra, hogy ilyen pontosan és részletesen letudtam írni azokat a jeleneteket. Találtam az interneten egy nagyon jó régészeti kézikönyvet, valamint más szakanyagok is a segítségemre voltak. Kutatás közben tanultam, már elég sok mindent megértettem.
Az első regényednél elsődlegesen az volt a bajom, hogy nem éreztem kidolgozottnak a szereplőidet. Most viszont sokkal részletesebb képet kapunk a „régi” és új karaktereidről. Mesélnél kicsit róluk részletesebben? Ki a kedvenced és melyik személlyel tudtál kevésbé azonosulni?
Számomra mindig jobban érdekelt a cselekmény, mintsem a főszereplő magánélete. Nekem ezek a részek mindig is unalmasak voltak, és nem akartam olyan könyvet írni, ami nekem nem tetszene. De már rájöttem így utólag, kicsit tényleg lehetett volna részletesebb. De akkor így tanultam meg, hogy kerüljük a felesleges részeket! A második kötetnél már tudtam, hogy részletesebben kell megírnom őket, erre nagyon törekedtem. De majd elválik, hogy a többség is így gondolja, ahogyan te! Mivel több éve a részesemmé váltak a szereplők, régóta a fejemben vannak, így elmondhatom, hogy Gracie, Louis és David mind a kedvenceim. Gracie nagyon okos, realista, bátor, határozott személyiség – amilyen én nem vagyok. Louis eleinte ügyetlen, hóbortos, vicces, szerethető srác. David pedig nagyképű, nagyszájú, tudálékos. A mellékszereplőket: Ahmedet, Adamet, Oscart és Wallidot is nagyon szeretem. Az, hogy melyikkel nem tudtam azonosulni, szerintem olyan nem volt. Mindegyiket élvezet volt megalkotni.
Egyszer azt hallottam, hogy Egyiptom a nagy álmok országa, melyet a rejtélyek köde és a múlt hálója gúzsba köt. Mit gondolsz erről a legendáról?
Egyetértek veled. Egyiptom olyan ország, ahová mindenki odavágyik. Kevés olyan ország van, ahol többezer éves uralkodók sírhelyével találkozhatunk, és az építészetükkel, kultúrájukkal is megismerkedhetünk. Senki sem tudja hogyan vagy kik építették őket, és ezek a számtalan kérdések foglalkoztatnak minket. Mi pedig kíváncsiak vagyunk rájuk, muszáj látnunk őket! Nekem is nagy álmom volt, hogy lássam és megcsodáljam Egyiptomot. Volt is rá lehetőségem kiutazni 2 hétre.
Számos elfeledett vagy kevésbé ismert nemes és uralkodó van még Egyiptom történelmében. Van-e olyan személy még, akiről szívesen írnál? Esetleg más műfajt is el tudsz képzelni ehhez a tematikához?
Rengeteg uralkodó van az ókori Egyiptomban! Mégis keveset ismernek fel név szerint. Mikor 13 évesen kiválasztottam III. Amenemhat-ot a kronológiából, az random választás volt. És akkor észre is vettem, szinte abból az időszakból, a középbirodalmi fáraókról szinte senki sem írt könyveket. Csak az újbirodalomból vagy esetleg az óbirodalomból találunk. Igen, mert azokban az időszakokban mindig történt valami, ebben pedig igazából nagyon semmi. Békés időszak volt. Talán ezért sincs könyvek, és ez a gondolat ébresztett fel, én miért ne írhatnék csak abból a korszakból? Majd az emberek felfigyelnek és megismerik! Műfajban is maradok, csak egyiptomi témájú kalandkönyveket írnék. Megspékelve azokkal az elemekkel, amiket szeretek, mint például a gyilkosságok, eltűnések, igaz történetek. Nagyrészt krimi, kaland, történelmi és fantasy kategória.
Számomra elsődlegesen az egyiptomi történelemhez vonzódás az erős és emellett érdekel a hitviláguk is. Mit gondolsz a régi kor szellemeiről és isteneiről? Van-e esetleg kedvenced és miért?
Nagyon sok istent és istennőt tartanak számon az ókori Egyiptomban. Még felsorolni is sok lenne, de kevés nevet ismer az ember. Minden egyes istenhez kapcsoltak valamit, ami miatt imádkozhattak. Egyikük miatt volt jó a termény, vagy egy másik isten miatt esett teherbe egy nő. De volt olyan, hogy az egyik isten okozta a rosszidőjárást, vagy a háborút. Nagyon érdekes, ahogyan megalkották és felvázolták őket, még inkább, ahogyan hittek bennük. A hitrendszerük és a vallásuk nélkül nem létezne az ókori Egyiptom-i világ, nem építettek volna annyi templomot, piramist. Régóta Anubisz a kedvencem, mert őt ismertem meg legelsőnek. Már egy másik kedvencet is avattam, de azt nem szeretném elárulni, mivel köze lesz a harmadik regényemhez. Benne is lesz a címben!
Van – e esetleg olyan író vagy költő ebből a világból vagy akár más kultúrából, aki hatással van az írói stílusodra, esetleg hozzásegített átvitt értelemben ahhoz, hogy ma elmondhasd magadról két könyves író vagy? És ha igen, ki ő és miért érzed így?
Ne kövezzetek meg, de egyetlenegy egyiptomi témájú könyvet sem olvastam, mielőtt írni kezdtem. Így azok egyáltalán nem inspiráltak. Mindig az adott könyvolvasmányom hat rám, találok olyasmit, amit „elcsenhetek”. Ezek az ötletek viszik előre az írói tudásomat. Írás közben tanulok. Bár nem ír könyveket Martin Hahn, a venezuelai sorozatíró, hanem telenovellákat, mégis nagyhatással volt rám a történetei. Pl. Júdás asszonya, A fekete özvegy stb. Azok olyanok, amiket nagyon szeretek, bámulatosan tudja csavarni a szálakat és mindvégig rejtély marad a nézőnek, hogy ki a tettes. Ezt a rejtélyességet szeretném én is levezetni a könyveimben, hogy mindvégig titok övezze azt.
Régen hittek a halál utáni életben. Számos lelet és forrás bizonyítja ezt. Mit gondolsz erről és vettél –e át bármely elemet ebből a hitvilágból történeteidbe?
Nagyon érdekesnek tartom. Hosszú és aprólékos folyamat övezi ezt a szakaszt. Maga a mumifikálás, és a Halottak Könyve nemcsak tudományos szempontból, de vallási irányban is érdekfeszítő. Mikor az egyiptológiai szabadegyetemen tanultam pár órát, és a Hallottak Könyvéről volt szó, akkor tudtam meg, mennyire is összetett, napokig lehetne elemezni azt. Hihetetlenül okosak voltak ezen a területen és ámulok rajtuk, hogy már abban a korban ilyesmit tudtak csinálni. Természetesen minden ilyen témával foglalkozó könyvnek tartalmaznia kell a vallás egyes részeit, legalább essen szó a mumifikálásról. Nagyon jó visszavezetni ezeket az elemeket, boncolgatni, miképpen történt. Ezeket akár párbeszédbe illeszteni is igen olvasmányos lehet. Én szívesen alkalmazom ezeket az elemeket a könyveimben.
Milyen jövőbeli terveid vannak, és mikor találkozhatnak veled legközelebb személyesen az olvasók?
Már a harmadik könyvemet írom, és jelentem van még három olyan történet, amit biztosan megírok! Ezen kívül nemcsak a jelenben, hanem az ókori Egyiptomban is kalandozhatnak majd a szereplőim. Ebben a témában is van egy-két ötletem. Csak legyen időm mindezt megírni! Még nem tudok semmi konkrétat mondani, de nagy valószínűséggel Csorváson találkozhatnak velem egy író-olvasó találkozó keretén belül. És ha az Ünnepi Könyvhétre is ki tudok jutni, akkor az is jó nagyon jó lenne.
További sok sikert kívánok az írónőnek!
Amennyiben felkeltettük az érdeklődéseteket, keressétek fel az alkotó Facebook oldalát, ahol további érdekességeket olvashattok!
III. Amenemhat rejtélye és Az egyiptomi királynő rejtélye című könyveit pedig, a NewLine Kiadó oldalán tudjátok megrendelni.
Írta: NiKy
0 hozzászólás